Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Nagy Dezső: Egy születő nagyváros lakosságának foglalkozási megoszlása a pesti 1841/42. évi adólajstrom alapján = Die Beschäftigungsverteilung einer im Entstehen begriffenen Großstadt aufgrund des Pester Steuerregisters vom Jahre 1841/42 513-537

kezdték építeni: stílusukban a klasszikus utánérzés mutatkozott. Az udvari kutakra antik isteneket, Diána szobrokat, vizet okádó delfineket, s egyéb állatfigurákat állítottak. A lakások berendezése: az empire és biedermeier bútorok az uralkodók; kényelmes karosszékek, zenélő órák, transzparens lámpaernyők, csatába induló hősöket, sebesülten visszatérő harcost ábrázoló érzelmes képek, nagy becsben tartott virágos porcelánkészletek; a kredenceken felsorakoztatott díszpoharak, selyemkotéses díszalbumok, almanachok, polgári erényeket dicsőítő jelmondatok, romantikát lehelő berendezések káosza látható. A viselet is ennek megfelelően alakult. A jobb társasághoz tartozók a bécsi divatot követték, esetleg „kismagyart" viseltek. A felső osztályok férfitagjai Londont utánozták. Az iparosok, akiket ezért az egykori lapok dicsérnek, nem tágítanak a „zsinóros ruha és a magyar szabású csizma viseletétől." A polgárság asszonyai a párizsi divatra esküdtek.

13 E vázlatos körkép megrajzolása után, amely némiképp érzékelteti az emelkedni vágyó, szűk köréből kitörni akaró, a társadal mi-gazdasági-politikai hajtóerők következtében a nagyvárosi szintre igényt tartó Pest mindennapi életét, rátérek az eredeti forrásként bemutatandó pesti adólajstrom ismertetésére. Az 1841/42. évi pesti adó lajstrom anyaga /. rész. Házadók Pest városa ekkor 5 kerületre volt felosztva. A kerületek mögött, melyek korábban városfallal voltak körülvéve, városi haszonbérleti földek, legelők, puszták, magánhasználatú földek voltak. Kelet felé a határ: Cinkota-Keresztúr; nyugatra a Duna; dél felé: Soroksár, Gubacs-puszta, Csepel-sziget; észak felé: Újpest, Palota, Fót és a káposztásmegyeri puszta.

14 Az adólajstrom első része a városrészek sorrendjében hozza a telek és háztulajdonosok vezetékneveit, utca és térszámukat, s az általuk fizetendő adókat. Ezek az adatok mintegy 200 lapot töltenek meg, s így a hatalmas terjedelem miatt le kell mondanunk részletes közlésükről. Egy későbbi dolgozatban térünk ki bemutatásukra. Jelen dolgozatban a lényegesebb adatokat ismertetjük: az adott kerület legnagyobb adófizetőit, s a korabeli utca- és térneveket, melyeknél megszívlelendő tanulság, hogy az utcanevek túlnyomó többsége napjainkig fennmaradt, bizonyítva a városvezetés hagyományokhoz való ragaszkodását. 1945 után viszont számos utcát „átkereszteltek". Figyelemre méltó, hogy a mintegy kétszáz korabeli utcából, csak egy személyről elnevezett utca volt: a báró Sándor utca (később Főherceg-Sándor: ma Bródy Sándor utca). Minden városrész adójának kivetése után lezárásként Pest város kisebb pecsétje látható vörös pecsétviaszban, majd 5 aláírás következik: két tanácsnok, egy írnok, egy írnoksegéd s egy senior. A dátum Pesten, October 13^án, 1841 (2-44 lap). 516