Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Rózsa Miklós: Egy 1824. évi pesti üzleti hirdetés és annak forrásértéke = Eine Pester Geschäftsanzeige aus dem Jahre 1824 und deren Quellenwert 501-511

hívása miatt üzleti hirdetésünk fontos forrása a cukrászati termékeknek a cukrásznál helyben történő elfogyasztása Pesten való elterjedése kérdéséhez. Heger Frigyes cukrásznak a Német Színház Nagyhíd utcai (ma Deák Ferenc utca) szárnyában

23 1814-ben nyitott boltja

24 mellett, ülő vendégek kiszolgálására berendezett terem 1819. vagy 1820. évi megnyitását

25 követő időből hirdetésünk nyújt legközelebb adatot arról, hogy ez az üzlettípus Pesten a 19. század elején honosodott meg és hogy társasági összejövetelekre alkalmas lévén, a cukrászbolt árusító helyen kívül helybenfogyasztást lehetővé tevő és ehhez szükséges szolgáltatásokat nyújtó vendéglátóhellyé is vált, amivel a század második felében elterjedt s ma már úgyszólván teljesen megszűnt üzlettípusnak, az uzsonna-cukrászdának előfutára volt. A hirdetés, mint reklámeszköz arról tanúskodik, hogy a 19. század eleji pesti cukrász boltja bevezetésére igénybe vette a termelés és a potenciális fogyasztás közötti kapcsolatteremtésnek ezt az eszközét. A hirdetőeszköz előállításához selyemnek kiválasztása a hirdető — egyéb forrásokból ismert — kifinomult ízlésének tárgyi bizonyítéka. A selyem színe a biedermeier hangulatát érzékeltető ízlés egyik kedvelt színe,

26 amely a betűk fekete színével együttesen a figyelemfelkeltésre alkalmas kontraszthatást vált ki. A hirdetésből megismert tényeket a város és társadalma oldaláról vizsgálva, azt egyrészt, mint a 19. század eleji pesti cukrászboltok topographiai elhelyezkedéséhez részadatot nyújtó forrásként kell értékelni. Másrészt, mint fogyasztói és társaséleti szokásokra következtetést nyújtó adatokat rögzítő múltbeli maradvány, forrás a város lakossága életmódtörténetéhez is. Mint ilyen azonban csak a lakosság egy része életmódjának alakulásához szolgáltat adatokat. A cukrásztermékek viszonylag magas beszerzési ára miatt azok csak a nagyobb jövedelműeknél találtak potenciális keresletre. Közülük a tehetős polgárok életmódjához a cukrásztól való édességbeszerzés a 19. század elején már általában hozzátartozott. A városban megtelepedett, vagy városi házában átmenetileg tartózkodó főnemesség cukrásznak a háztartáson belüli alkalmazásával biztosította cukrásztermékek rendelkezésre állását. Amikor Fischer hirdetésével kifejezetten a Hochedel címre jogosultakhoz fordul, akkor a Pesten élő vagy oda hosszabb-rövidebb időre be-bejáró vidéki nemesség, valamint a honoráciorok érdeklődését és fogyasztói szándékát kívánja felkelteni. E rétegtől remélte potenciális fogyasztói körének kiszélesítését. Az árusító bolt melletti terem és az ottani ülőfogyasztást lehetővé tevő kiszolgálás hirdetésével Fischer előmozdítja a hirdetés címzettjei azon részének a polgári társasélet világába kerülését, akik életformájukkal ennek még nem vagy csak szűkebb területen részesei. Ennél fogva a hirdetés a városiasodás formáinak a nemesi társadalom körében való szétterebélyesedését előmozdító életmódváltozás egyik forrásaként is figyelembe jön. A hirdetésben említett asztaldíszítvények (Tafelaufsatz) még a barokk idején elterjedt, tükörlapra helyezett porcellán-és tragant-vázákból, figurákból componált, csoportokat, jeleneteket, tájakat ábrázoló készítmények, amelyek a cukrász tevékenységi körébe tartoztak. Elsősorban a főúri ünnepi asztalokra helyezésük szokása átvételének, terjedésének eredményeképpen megjelentek a tehetős polgárság és a nemesség asztalain is. E társadalmi, társasági szokásnak a 19. század eleji Pesten való fennállásához szolgáltat adatot hirdetésünk, amikor azok között a termékek között, amelyekre Fischer rendelést fogadott el, megtaláljuk a különféle asztaldíszítvényeket is. 505