Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

KÖZLEMÉNYEK – MITTEILUNGEN - Gál Éva: Pest város 1758. évi térképe = Ein Plan der Stadt Pest aus dem Jahr 1758 483-500

tot fogalmazott meg. A „kiscelli térkép", az almanachbeli metszet és a Rómer-féle térképmelléklet gondos összehasonlítása, tartalmuk alapos elemzése és más forrásokkal való egybevetése alapján arra a következtetésre jutott, hogy „a metszet forrása nem a Kiscelli Múzeumban őrzött térkép volt, hanem egy, valóban a XVIII. század közepén készített, ismeretlen térkép".

12 Két legfontosabb érve, röviden összefoglalva, a következő: a metszet (és Rómer térképe is) lényegesen több telket tüntet fel, mint a „kiscelli térkép"; az ingatlanok birtokosaira vonatkozólag a metszeten szereplő (a „kiscelli térképen" még nem található) feliratok számottevő része valóban a 18. század derekán — nem előbb és nem később — érvényes állapotot tükrözi. Bácskainak azt a következtetését, hogy léteznie kellett egy 1758-ban vagy akörül keletkezett térképnek, feltevésből bizonyossággá teszi a Magyar Történeti Képcsarnokban őrzött kéziratos Pest-térkép (5. kép), amelyet Cennerné Wilhelmb Gizella ismertetett a MTKcs kéziratos térképeiről közzétett katalógusában.

13 A nagyméretű, 66,7X108,9 cm-es, vízfestékkel színezett városalaprajz címfelirata: „Der grund in der k. frey Stadt pest — Im Jahr. MDCCLVIII." A cím tehát szó szerint és tagolásában, elhelyezésében is egyezik a metszetével. Ugyancsak azonosak a két térképen az utcanevek, továbbá az ingatlanbirtokosokat megnevező feliratok, két jelentéktelen különbségtől eltekintve, amelyekre alább még visszatérek. Nem tekinthető véletlennek a díszítőelemek egyezése sem, még ha ezeknek a tartalom szempontjából nincs is jelentőségük. A két városalaprajz közti különbségek egy része — a telekszámok hiánya és néhány telekhatár elhagyása a metszeten —az utóbbi kis méretével (13X19 cm) magyarázható. Néhány más eltérés — az utcák nevét jelölő betűk helyenkénti elmaradása vagy rossz helyre kerülése, a dunai nagy és kis rondella egyforma méretűre rajzolása — feltehetően a metszetkészítő gondatlanságából származott. A városkapuk eltérő ábrázolása valószínűleg szándékos volt. De a Történeti Képcsarnok kéziratos térképe sem azonos a régóta keresett, eredeti 1758-as térképpel. A lap jobb alsó sarkában ugyanis a következő hitelesítő felirat olvasható: „Das vorligender Grundriss der K. Freistadt Pest dem in Grundbuchamt befindlichen Originale getreu nachgezeichnet sey, bezeuge ich himit. Joseph Kehrer Wahlbürger." Eszerint a fennmaradt térkép a pesti telekkönyvi hivatalban őrzött eredetinek hivatalosan hitelesített, hű másolata (rögtön látni fogjuk, hogy azért mégsem volt teljesen hű). A másolat készítésének időpontja és a másoló neve nem szerepel a lapon. Az előbbi post quemje azonban megállapítható abból, hogy Joseph Kehrer 1819-ben lett a választott polgárság tagja.

14 Közelebbi útbaigazítást ad az eredeti térkép lemásolásának céljáról és ebből következően időpontjáról is két felirat: a hatvani kaputól jobbra, a városfal külső oldalán olvasható „alte Schiesstädt" és a városfal két déli rondellája közti „neue Schiesstâdt" felirat. Ezek nem lehettek rajta az eredeti térképen, hiszen 1758-ban még nem volt régi és új lövölde: a Hatvani kapu melletti első lövöldét csak 1785 körül helyezték át a Kecskeméti kapu közelébe. E két anakronisztikus felirat kétségtelenné teszi, hogy a pesti telekkönyvi hivatalban fekvő régi térképet éppen a Scheiben-Schützen Almanach számára készülő metszet céljára másoltatták le: az almanach egyik írása ugyanis a pesti lövölde történetét ismertette. Eszerint a másolat nem sokkal 1830 előtt készülhetett. 486 ,