Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

tani egymással a kapcsolatot. A moszkvai, s a londoni rádió híreinek terjesztésével sokszor ellensúlyozták a hivatalos propagandát. De módot találtak arra is, hogy — ha nem is döntő akciókkal — hátráltassák a haditermelést. Megegyeztek abban, hogy a tüzérségi gránátok gyártásánál az engedélyezett plusz—mínusz tűrések maximumának ügyes kihasználásával megnehezítik a tüzérségi lőszerek összeszerelését. Hasonló módon tervszerűen, elsősorban a termelés szempontjából kulcsfontosságúnak számító gépeken idéztek elő olyan károsodásokat, amelyek miatt szinte állandóan kiestek a termelőmunkából. Ez — többek között — azért vált lehetővé, mert kiváló szakemberek, szakmunkások voltak, ismerték a termelés és a technológia minden csínját-bínját. A gyárban mind nagyobb számban dolgoztak frissen bekerült gép- és segédmunkások, akiknek irányításához, betanításához még a közismerten baloldalinak számítók szakértelmére is szükség volt. 360 IX. A VÁLLALAT TÖRTÉNETE A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG A háborús károk és az újjáépítés megindulása 1945, január elsejével kezdődött meg a körülzárt Budapest ostromának második szakasza, amelynek során súlyos harcok közepette szabadultak fel a pesti oldalon a peremvárosok, a külső kerületek, köztük Ferencváros és Kőbánya is. A felszabadulás örömére árnyékot vetett az ország, de különösen Budapest vigasztalannak tűnő állapota. Bár a Szovjet Hadsereg mindent elkövetett, hogy Budapestet a háború pusztításaitól megkímélje, a hitleristák és cinkosaik, az országvesztő Szálasi-rezsim kilátástalan ellenállása megsokszorozta a főváros szenvedéseit. Budapest 40 000 épületéből 45% romossá vált, az üzemek nagy többsége súlyosan megrongálódott. 361 A lakosság életbenmaradt része pincékben, óvóhelyeken éhezve, nélkülözésektől és szenvedésektől elcsigázva várta a felszabadulást. A háború vihara a Fegyvergyárat is erősen megtépázta. A legsúlyosabb veszteségek a Soroksári úti telepet érték, ahol a légitámadások következtében teljesen elpusztult a fegyverüzem, a géppark jelentős része kiégett, az anyagraktár a keletkezett tűz martalékává lett, a háború befejezésekor csak a puszta falak meredtek az ég felé. A kőbányai telep kárai jóval kisebbek voltak, sem az épületeket, sem a gépparkot nem érte ilyen méretű pusztulás. A törökbálinti telep szinte teljesen sértetlen maradt. A vállalat saját becslése szerint a károk végösszege mintegy 85 millió 1938-as pengőre rúgott. Ez a kárösszeg azt jelentette, hogy a vállalati vagyon 69%-a elpusztult, az anyagkészletek vesztesége 80%, a gépeké és berendezéseké 70%, az épületeké 30% volt. 362 Termelési kapacitás szempontjából is a Soroksári úti telep károsodott a legsúlyosabban, a korábbinak mintegy 80 %-át vesztette el. Miután a kőbányai telep csak kis mértékben károsodott, itt a háború után a polgári termelésre felszerelt kapacitás szinte 443