Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

-•• en mindössze 186 munkás és tisztviselő települt Magyaróvárra, egy részük - főleg a gyár vezetői —családtagjaikkal együtt. 339 Miután a géppisztoly gyártását az FFG a Danuviával közösen tudta volna csak elindítani és a Danuvia már január elején megkezdte a kitelepülést Németországba, elrendelték az FFG magyaróvári részlegének továbbtelepülését az ausztriai Steyerbe. 340 Itt a Steyer-Daimler Puch AG-vel munkaközösség keretében képzelték el a géppisztoly- és puskagyártást. 341 A továbbtelepülés azt jelentette, hogy Magyaróváron a gépeket, felszereléseket és anyagokat uszályra és vagonba rakták, ami újabb kár és pusztulás forrása lett. Végül mindössze 550 különböző gép érkezett meg Steyerbe, amelyeken már semmiféle termelést nem lehetett folytatni. Steyerben találkozott mindkét részleg személyzete, amely 1945 márciusában 242 főből állt, amelyből 155 volt a gyári alkalmazott, a többi hozzátartozó. 342 Hosszasabban időztünk a gyár kitelepítésének leírásánál azért, hogy bemutassuk azt az esztelen kártevést, melyet a gyár vagyonával, gépeivel, felszerelésével az FFG elvakult, németbarát vezetősége folytatott. De ábrázolni kívántuk a munkásság magatartását is, amely ugyan a kitelepítést megakadályozni nem tudta, de saját magát nagy többségben kivonta alóla, vagy ha nem, csak az erőszaknak engedve tett eleget az elvonulási „kötelezettség"-nek. A törökbálinti telepet a vállalat javaslatára nem telepítették ki, 343 igen kis mértékben érintette ez az intézkedés a kőbányai gyárat, a Soroksári telep egy része — a lőszergyártás — a fővárosban maradt. 344 1944 őszén mindenütt a nyilasok vették át az uralmat, a Soroksári úton Cservenka Ferenc főmérnök és Mészáros Ferenc nyilas főszervező, a kőbányai telepen Gencsi Márton üzemi tanácsvezető parancsolt. 34s Termelő munka egyik gyárrészlegben sem folyt, december végén német katonaság telepedett meg a Soroksári úti gyárban, megkezdték a villanytelep, a kazánház leszerelését, de jelentősebb kárt nem okoztak. Január első felében a szovjet csapatok elfoglalták a IX. és X. kerületet, benne az FFG telepeit is. A munkásság helyzete A háborús konjunktúra nagymértékben megnövelte az ország munkásságának létszámát. A gyáriparban és a bányászatban foglalkoztatottak összlétszáma 1938 és 1943 között 330.048 főről 451.032 főre növekedett. Legnagyobb mértékű a gépiparban dolgozók számának emelkedése volt: az 1938-as 40.383 főről az 1943-as 112.771 főre, majdnem háromszorosára. 346 Jelentősen megnőtt ezekben az években az FFG-ben dolgozók létszáma is. Az átlagos évi munkáslétszám a következőképpen alakult: 347 438