Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

pek és berendezések üzemeltetésének, valamint a modern üzemgazdasági és műszaki szempontok érvényre juttatásának volt a következménye. A törzsgyárban már korántsem voltak ilyen kedvezőek a viszonyok. A régi gyár működését az utóbbi évtized folyamán sok esetben a véletlen befolyásolta, az esetlegesség határozta meg fejlődését. Hiányzott a szerves összefüggés az egyes üzemrészek között, nem volt célszerű és gazdaságos az egyes berendezések elhelyezése, az épületek kihasználása. Mindezek a súlyos hiányosságok abból fakadtak, hogy a vezetők elhanyagolták a gyár üzemgazdasági szempontból megfelelő újjászervezését. A Hitelbank főtisztviselője hasonlóan elítélő módon nyilatkozott a vezetőkről műszaki vonatkozásban is, akik az elmúlt évtizedben kevés hajlandóságot mutattak a géppark megfelelő felfrissítésére, és csak az utolsó egy-két évben kezdtek hozzá egy sor értékes gép beszerzése révén a súlyos mulasztások felszámolásához. A forgalom és a nyereség alakulása A századforduló idején, 1897-től 1907-ig hozzávetőlegesen évi 2 millió korona értéket forgalmazott a vállalat. Ettől kezdve az első világháború befejezéséig kb. évi 5 millió koronát tett ki az eladási összforgalom.

220 A gyár kezdettől fogva jelentős exporttevékenységet folytatott. Már a századforduló táján kiviteli piacai közé számíthatta Ausztriát, Bulgáriát, Olaszországot, Romániát, Törökországot, valamint különböző északafrikai és kisázsiai területeket. 1909-ben a délamerikai országokban, a világháborút közvetlenül megelőző egy-két évben pedig Indiában, Oroszországban és Szerbiában is megjelentek a Lámpagyár termékei.

221 A háború befejezése után az erősen összeszűkült piacok nagymértékben lecsökkentették a Lámpagyár értékesítési lehetőségeit is. Ennek hatása mind a termelésben, mind a beruházásokban megmutatkozott. 1925-től ismét a fellendülés korszaka következett. Ebben az esztendőben 4.619.000 P összforgalmat bonyolított le a vállalat, az 1926. év már 5.309.000 P-t, az 1927. esztendő pedig 6.744.000 P-t eredményezett. Rövid három esztendő alatt tehát jelentős előrehaladást könyvelhetett el az igazgatóság, mert az 1925. évi összforgalmat 46%-kal sikerült megemelni.

222 A jó eredmény elérésében döntő szerepük volt a különböző zománcedényeknek, melyek bel- és külföldön egyaránt jó piacra találtak. Az összforgalom pengő értéke, valamint a bel- és külföldi eladások egymáshoz viszonyított aránya az 1928—1935 közötti években az alábbiak szerint alakult:

223 Év Belföldi eladás Külföldi eladás Összforgalom ezer P-ben % ezer P-ben % ezer P-ben % 1928. 5.138 74 1.833 26 6.971 100 1929. 4.203 70 1.765 30 5.968 100 1930. 3.440 72 1.335 28 4.775 100 1931. 3.072 76 993 24 4.065 100 408