Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Sárközi Zoltán - Szilágyi Gábor - Gáspár Ferenc: A Fegyvergyár története, 1891-1948 = Geschichte der Waffenfabrik, 1891-1948 375-471

ket" bevonultatta és a frontra küldte. Igy jártak állítólag a királyi várba vonuló, tüntető munkások, akiket a karhatalom összefogott és a frontokra küldött. Szerepüket éppen ezért a munkásnők vették át, akik nyíltan követelték pl. Kann Iván irodafőnök leváltását. 138 A viszonyok az év második felében sem javultak. A fiatal öntők alig kerestek pl. heti 60-70 koronát. 139 Annak igazolására, hogy a munkásság viharos mozgolódásainak kimerítő okát valóban a háborús nélkülözésekben kell keresnünk, közöljük, hogy a gyár 1917-ben 25 q. szalonnát kapott az Országos Közélelmezési Hivataltól. Ebből egy-egy munkásra egy hónapra legfeljebb 40 dekagramm jutott. A szalonnát zsírjegyre osztották ki, 140 szabadpiacon vagy egyáltalán nem volt ilyen áru, vagy megfizethetetlen a bérből élő kisemberek számára. Az év krónikájához hozzátartozik még, hogy a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége mindezek után 1917. november 22-én 75.000 koronát fogadott el a Fegyver- és Gépgyár Rt.-tói az Erzsébetfalván létesítendő vas- és fémmunkás otthon jti" • 141 céljaira. . . Az 1918. év — amint ismeretes — a január 18-tól 21-ig tartó általános sztrájk jegyében kezdődött meg. Március 4-én Budapesten több helyen ismét sztrájk volt a 8 órás munkaidő visszaállítása érdekében. Emiatt március 8-án a gyárosok kizárták üzemeikből a Magyar Vasművek és Gépgyárak Oszágos Egyesülete kebelébe tartozó gyárak összes munkásait, kb. 60.000 embert. A kizárás 8 napig tartott és végül a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségével való megegyezéssel végződött. A gyárosok ekkor ismerték el a munkások bizalmi férfi rendszerét. 142 A mozgolódások ennek ellenére tovább foylytatódtak a Ganz Wagongyárban, a Lipták, Hofherr, és Lőszer-gyárban, a Fegyver- és Gépgyár Rt.-ban, a Hercegh Ernő-féle gyárban stb. 143 A Fegyver- és Gépgyár Rt. telephelyén az év folyamán összesen 7 alkalommal volt munkás-megmozdulás. Ezek közül 6 megegyezéssel végződött, egy eset pedig a panaszbizottság elé került. 144 Az utolsó háborús év erőfeszítései végül megkövetelték, hogy sok magyar vasipari szakmunkást - köztük természetesen fegyvergyáriakat is — katonai behívókkal osztrák területen levő üzemekbe vezényeljenek át, ami nálunk a termelésben nyilvánvalóan komoly nehézségeket okozott. 14S Az 1918. év megmozdulásaiban új elemként jelentkezett a háború ellenesség és a béke megkötésének követelése. A fegyvergyári munkások fizetése ekkor már szinte egyöntetűen a szakmai átlag alatt volt. 146 E magában véve is nehezen elviselhető állapothoz járultak még a harctereken küzdő hozzátartozókról kapott kedvezőtlen hírek. 1918 májusában Kautzky Károly, Wachtler József és Brünner Márton munkások Frommer Rudolf vezérigazgatóhoz intézett levelükben pl. ezt írják: „Fiaink a messze idegenben oly rossz bánásmódban részesülnek, hogy az kétségbe ejti szülői szívünket." l 7 Az esztendő folyamán a forradalom érlelődésének számos jele volt már megfigyelhető. A fegyvergyáriak is résztvettek pl. abban a tüntetésben, mely a „Népszava" Conti utcai székháza ellen vonult és követelte a Szociáldemokrata Párt fellépését a háború ellen. E tüntetésnek több halottja és sebesültje volt. 148 Végül 1918 őszén a Magánalkalmazottak Szakszervezetének első sztrájkja is a Fegyver- és Gépgyár Rt. telepén zajlott le. E megmozdulást a munkások teljes erővel támogatták. 149 Nem véletlen, hogy az Ipari és Közlekedési Tisztvi393