Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

' A Tanácsköztársaság kikiáltása után az újpesti gyár életében is döntő fordulat következett be. A vállalatot szocializálták. A Szociális Termelés Népbiztossága 1919. április 5-én az Egyesült Izzólámpa teljes üzeméhez Mofnár Jánost, a telefon és távírda osztályhoz Ambrus Marcellt és az izzólámpa üzemhez Havas Lászlót nevezte ki termelési biztosnak.

163 Ugyanakkor megalakult az ellenőrző munkástanács is. A termelési biztosoknak, mint a Szociális Termelési Népbiztosság megbízottainak a munkafegyelem megőrzéséről, a termelés folytonosságának és az üzem lehető legjobb műszaki vezetésének a biztosításáról kellett gondoskodniuk.

J

Az ellenőrző munkástanács minden intézkedésében figyelemmel kísérte a termelési biztosok tevékenységét. A Tanácsköztársaság az izzólámpa gyártásnak nagy jelentőséget tulajdonított és fejlesztését támogatta. A Szociális Termelés Népbiztosságának Elektromos Ipari Szakosztálya az újpesti gyár vezetőivel több ízben megbeszéléseket folytatott és ezek alapján tervezetet dolgozott ki az izzólámpa osztály intenzívebb működéséről, valamint az anyagszükséglet és fogyasztás megállapításáról.

164 A Tanácsköztásaság kikiáltását követő három hónap alatt az Egyesült Izzó foglalkoztatottsága lényegesen javult. Az izzólámpagyár 40%-os, a telefon és távirda osztály pedig 60%-os kapacitással dolgozott. Megszűnt a munkanélküliség a vállalatnál, az izzólámpa osztály 1540, a mechanikai osztály pedig 1506 munkást foglalkoztatott. A Tanácsköztársaság utolsó hónapjában azonban a gyártásban mindkét gyáregységnél ismét nagy viszszaesés következett be. Az ok adott volt, a termelésből kb. 900 férfimunkás esett ki, akik a Vörös Hadseregben teljesítettek katonai szolgálatot.

165 A szocializált vállalat kiadásait a Tanácsköztásaság alatt az államosított Kereskedelmi Bank fedezte. A finanszírozás pénzügyi nehézséget nem okozott, mert erre elegendő biztosítékul szolgált a bank letétjében levő és az Izzó tulajdonát képező értékpapírok értéke, mely 3,7 millió koronát, 10 000 olasz lírát és 9,9 millió német márkát képviselt.

166 A Tanácsköztársaság rövid fennállása alatt az újpesti gyár tervezett reorganizálását nem hajthatta végre, de a gyártási színvonal fenntartásáról a nehézségek ellenére is gondoskodott. A Tanácsköztásaság leverése után hosszú időre ismét Aschner Lipót vezérigazgató és a Kereskedelmi Bank vették át az Egyesült Izzó irányítását. RÖVIDÍTÉSEK Balázs 1965. Balázs T.: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig az izzólámpa története nyomán. Budapest, 1965. Gadó Gadó P.: Az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának története. Kézirat. Harkai Harkai /.;A 75 éves Izzó kultúrtörténete. Kézirat. Hevesi 1959. Hevesi Gy.: Egy mérnök a forradalomban. Budapest, 1959. Kardos Kardos F.: A Tungsram tudománytörténete. Kézirat. Matlekovics 1898. Matlekovics S.: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor. V111. k. Budapest, 1898. 367