Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

teljesítéséről nem akart hallani. Ilyen módon a tisztviselőknek is sikerült jelentős fizetésemelést elérniök.

157 Az októberi forradalom győzelme után november elején az újpesti gyárban a hadianyaggyártást kormányrendeletre azonnali hatállyal megszüntették. A mechanikai osztály egy részét már néhány hónappal korábban békegyártmányok termelésére rendezték be. Most az egész osztály hadiüzemi jellege megszűnt. A hosszú háború örökségeként jelentkező nagy nyersanyaghiány az Egyesült Izzó üzemeinek a működésében is zavarokat okozott. Az izzólámpa gyár gázszénszükséglete 1919 január végéig biztosítva volt ugyan, de csak néhány hétre elegendő kazánszénnel rendelkezett. Egyelőre a Phöbus újpesti centráléja az egész újpesti gyárat ellátta elektromos árammal, ezért a kazánszén készletet nehezebb időkre tartalékolták. A szénnel való takarékoskodás miatt a Kereskedelemügyi Minisztérium rendeletére az izzólámpa osztályon 1918. december 1-től kezdve reggel 1/2 8 órától du. 1/2 3 óráig dolgoztak. A munkások az elmaradt két óráért kártalanítást kaptak, melyet a Kereskedelemügyi Minisztérium a vállalatnak megtérített. A speciális üzemegységekben, mint a gáz- és hidrogénüzemben továbbra is 24 órás volt a munkaidő. Az Izzó exportja az októberi polgári demokratikus forradalom alatt szünetelt, mert a készárut a lámpákból teljesen kifogyott belföldi üzletfeleknek a kielégítésére fordították. Különben az izzólámpa gyártáshoz szükséges nyersanyaggal a gyár hosszú időre el volt látva.

158 A vállalat végrehajtó bizottsága 1918. december elején a cég vezetésében gyökeres átszervezést hajtott végre. Az egész vállalat ügyvitelének az irányítását Aschner Lipót kezébe tette le. Ezzel Egger Gyula administrateur délégué megbízatása megszűnt. Egger 24 évi vezérigazgatói és ügyvezető igazgatói működés után az aktív vezetéstől visszalépett, csak igazgatósági tagságát tartotta meg. Pintér József megmaradt műszaki igazgatónak és a vállalat igazgatóságának alelnöke lett. Az izzólámpa osztály vezetőjét, dr. Salzer Ferencet igazgatói minőségben a bécsi Watt gyárhoz helyezték át. A Watt gyárból Újpestre került dr. Baumann Frigyest gyáregységvezetőnek és Friedmann Bélát műszaki igazgatónak, Aschner Dávid cégvezetőt igazgatóhelyettesnek, Balázs Béla főmérnököt a mechanikai osztály vezetőjének nevezték ki.

159 Az 1918. december 18-án tartott igazgatósági ülés újabb béremelést, drágasági pótlékot és ruhasegélyt engedélyezett. Az újpesti népőrség költségeihez pedig 30 000 koronát utalt ki a polgármester kezeihez.

160 A szénhiány 1919 első hónapjaiban egyre aggasztóbb méreteket öltött. Az izzólámpa gyárban 1683 munkás dolgozott, de az üzem gyártási kapacitását csak 30%-ban tudták kihasználni. A heti gyártás mindössze 81 000 db-ot tett ki, viszont a heti regieköltség 110 000 korona termelési értékkel szemben 235 000 koronára rúgott. Az izzólámpagyár 179 munkanélkülinek 15 600 korona heti segélyt folyósított.

161 A mechanikai osztályban még kedvezőtlenebbül alakult a helyzet. A gyártási kapacitás kihasználása 25%-os volt, a 960 munkás heti munkateljesítményének az értéke 90 000 koronát tett ki. Ezzel szemben a regieköltség 139 000 korona volt. A mechanikai osztály 125 munkanélkülinek folyósított segélyt.

162 366