Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

ÜZEMTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– BETRIEBSGESCHICHTLICHE STUDIEN - Jenei Károly: Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és elővállalatai = Die Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Vereinigte Glühlampen und Elektrizitäts AG.) und ihre Vorgänger 337-374

vek igazgatóságával a szükséges vízmennyiség szolgáltatása ügyében sikerült megállapodni, visszamaradt a Huszár utcai telepen, ahol jelentős átalakításokat és épületbővítési munkálatokat hajtottak végre.

10 Az átalakítások után az izzólámpagyárat egy földszintes és egy egyemeletes épületben helyezték el. A két gyár vezetését továbbra is Pintér József és Egger Gyula látta el. Az izzólámpagyárban 1 főművezető mérnököt, 1 könyvelőt, 1 raktárnokot, 1 gyakornokot, 1 felügyelőnőt a női segédmunkások mellé és 1 német üvegfúvó művezetőt alkalmaztak. A munkáslétszám 50 főből állt, melyből 12 higanyszivattyús, 8 üvegfúvó és 30 segédmunkás volt. A szakmunkásokat általában jól fizették. Az üvegfúvók és a művezető fizetése azonos volt a vezető mérnök illetményeivel, egyaránt évi 1200 forintot kerestek. A segédmunkás bére ezzel szemben évi 240 forintot tett ki. A munkaidő reggel 7 órától 12 óráig és délután 1/2 2—1/2 7 óráig tartott.

11 A Földművelési, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Villanyos Izzólámpagyár Rt. részére az állami kedvezményeket, utólagos felülbírálási jogának fenntartása mellett 1889. március 12-én előzetesen biztosította.

12 Az új vállalatnak sok kísérletezés és anyagi áldozatok árán néhány év alatt sikerült a külföldi piacokon is versenyképes szénszálas izzólámpákkal megjelenni, melyek megfelelő fényhatással és viszonylag kielégítő égési tartammal rendelkeztek. A belföldi fogyasztás még nem volt jelentős, ezért az export a vállalat szempontjából nagy horderővel bírt. Eggeréknek szívós munkával sikerült az exportjukat megszervezni. Lámpakivitelük 1889-ben 21 420,1890-ben 70 210, 1891-ben 190 972,1892-ben 220 608 és 1893ban 401 318 db lámpát ért el. Üzleti összeköttetésük Európán kívül kiterjedt Ázsiára, Amerikára és Ausztráliára is. Melbourneban és Montreálban bizományi raktárral felszerelt képviselőségeket állítottak fel.

13 Az exportpiacon azonban újabb és újabb versenytársak jelentek meg, így az izzólámpák ára egyre alacsonyabb lett. A belföldi értékesítés emelése érdekében ezért a vállalat azzal a kéréssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, hívja fel a kereskedelmi és iparkamarák figyelmét, hogy a Villanyos Izzólámpagyár lámpáit a gyárak és ipartelepek tulajdonosai között népszerűsítsék.

14 A kereskedelemügyi miniszter azonban a kérelemnek nem tett eleget. Elismerte, hogy Magyarországon egyedül Eggerék állítottak elő izzólámpákat. De rámutatott arra, hogy a cég külföldön, Bécsben gyártott dinamókat árusít, holott ezek gyártásával a Ganz-gyár foglalkozik. A miniszter közölte a vállalattal, hogy nemcsak a Ganz-gyárra, hanem az egész magyar iparra nézve károsnak tartja, hogy az izzólámpákhoz szükséges dinamógépeket Ausztriából hozzák be.

15 Mivel az izzólámpák belföldi fogyasztását csak kis mértékben sikerült emelni, a vállalat kénytelen volt exportját fokozni és ezzel egyidejűleg produkcióját növelni, hogy az önköltség csökkentésével egyenlítse ki az eladási árak lemorzsolódását. A Villanyos Izzólámpagyár Rt. vezetőinek ilyen irányú törekvését jellemzően fejezik ki az első nyolc év üzleti eredményei:

16 339