Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Czagány István: A budai várra vonatkozó történetírás és művészettudomány története = Historigraphie der orts- und kunstgeschichtlichen Literatur der Burg von Buda 9-59

regiszterkötet igen sok budavári adatot tartalmaz és a képes források regisztrálásának olyan széleskörű eredményét nyújtja, amely egyedülálló a magyar történelemben. A rákövetkező esztendőben jelenik meg dr. Czagány István: „Budavári gótikus lakóházépítészet"

164 című kandidátusi értekezése, amely analitikus, tipológiai módszerrel rendszerezi a teljes profán gótikus, lakónegyedi anyagot. Formatani és tervezéstechnikai katasztert állít fel a várnegyedi, gótikus emlékanyagról a stílusfejlődés állomásainak pontos megállapítása és megbízható datálása céljára. Igénybe veszi a fellelhető összes külföldi és belföldi analógiák datáló értékét a fejlődés formajelenségei egymásutánjának megállapításához. A zárt emlékanyag szerepének maradéktalan tisztázására törekszik. 1984 júliusában jelenik meg dr. Berza László főszerkesztésében a „Budapest története képekben 1493-1980" sorozat 2. kötete.

165 A csaknem 22 000 tételből készült regiszterkötet a két évvel előbb napvilágot látott elődjének méltó folytatása, a legkorszerűbb kivitelben A „Budapest Régiségei" 26. kötetében, ugyancsak 1984-ben lát napvilágot három, igen értékes tanulmány: Szakái Ernőnek a „Abudavári gótikus szoborlelet sérüléseinek és eltemetésének jelképrendszere", Marosi Ernőnek a „Jelképes volt-e a Zsigmond kori budai szobrok pusztulása?" és Zolnay Lászlónak az „Előzetes jelentés a budai Vár déli részén végzett 1975-1981. évi feltárásokról" című cikkei. Ezek jól mutatják, hogy milyen irányban gyűrűzik tovább a vizsgálódás a szoborlelet közelebbi datálása és eredetkeresése érdekében. 1985-ben jelenik meg Dr. Czagány Istvánnak a „Budavári Mátyás templom" című

166 könyve, amelyben Györffy és Zolnay megfigyelései alapján újszerűen értelmez néhány koraközépkori és későbbi adatot, amelyeknek ilyetén összefüggései eddig elkerülték a figyelmünket. Ugyanezévben kerül a könyvüzletekbe két könyv: R. Várkonyi Ágnes: Budavár visszavívása 1686 és if/. Bartha János Budavár visszavétele Mindkettő a közelgő évforduló alkalmából jelenik meg nem annyira új adatok mint inkább a régiek új értelmezése alapján. Végül ugyanezévben jelenik meg Szakály Ferenc összeállítása -a képanyagot Rózsa György válogatta, a színes rajzokat Somogyi Győző, a fényképeket Gyarmathy László készítette - a Buda visszafoglalásának emlékezete című nagyarányú hézagpótló munka. Nemcsak új ismeret és forrásanyagával, hanem szakirodalmi módszerével is kiegészíti Károlyi-Wellmann-nak fél évszázaddal előbb erről a témáról megjelent hatalmas monográfiáját, s mint ilyen, impozáns lezárását jelenti a negyedik fejezetnek. Itt, ahol az eddigi fejlődéstörténet végére értünk, nem tehetünk mást, mint hogy nyitva hagyjuk a hat és fél évszázad idevonatkozó írásműveinek tárgyalását. Mindahhoz, amit eddig elmondtunk a két történetírási ág historiográfiájáról, a jövő fogja a folytatást hozzácsatolni. Kritikai szempontjainkat szintén az utókor fogja felülbírálni, bővíteni, vagy változtatni, hiszen ezek kijelölésére úgyszólván végtelen lehetőség nyílik állandóan fejlődő tudományos életünk keretében. A megtett több, mint fél évezredes út hatalmas perspektívája felöleli a feudalizmus, kapitalizmus, imperializmus korát, sőt a szocializmus teljes felépítésének korába is beve33