Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Preisich Gábor: Törekvések a főváros műszaki fejlesztésére a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság idején = Bestrebungen zur technischen Entwicklung der Hauptstadt Budapest zur Zeit der Károlyi-Regierung und der Ungarischen Räterepublik 311-318

igénybe veszi az összes Duna-fürdőket, a Római-parton a munkásság számára megnyitják a melegvizű standfürdőt. Eltörlik a margitszigeti belépőjegyet. A főváros az eddig a közönség elől elzárt parkokat; a Királyi Palota parkját, az Orczy-kertet, a kőbányai Rottenbiller-parkot megnyitják a nagyközönség előtt. A volt Park-klubot gyermekklub céljára veszik igénybe, Szamuelly javaslatára elhatározzák a felső Margitsziget feltöltését gyermekváros és munkásstrand céljára. Utóbbira egymillió koronát szavaznak meg. Városfejlesztési koncepciók A konkrétan megvalósítandó sürgős feladatokon kívül a Tanácsköztársaság idején jelentős mértékben foglalkoznak városfejlesztési jellegű elvi kérdésekkel is. Felvetődik Nagy-Budapest megalkotásának követelése. Ezt a peremvárosok közül elsősorban Újpest és Kispest szorgalmazzák. A Főváros megkeresi a Kormányzótanácsot azzal a kéréssel, hogy Nagy-Budapest közigazgatási egyesítését a legrövidebb időn belül valósítsa meg.

9 Az Építési Direktórium felkéri tagjait távlati elgondolásaik kidolgozására. Bogár Ignácnak a Fővárosi Tanács elnökségi tagjainak hagyatékában ezek közül fennmaradt Jánszky Béla tanulmánya „Budapest városépítési és építési programja" címmel.

10 A tanulmány szerint a fővárost zömében kertváros-szerűén kell fejleszteni. Az egész nagyvároskomplexum kiszolgálására meg kell határozni a közlekedési fővonalak és a gyorsvasutak vonalvezetését. Az ipartelepek számára a szélirányt figyelembe vevő területeket kell kijelölni. Az összes zavaró gyártelepeknek el kell kerülniök a főváros északi részéről és Budáról, ehelyett a csepeli Duna-ág környékére kell őket telepíteni. Legfontosabb teendő Nagy-Budapest szabályozási tervének elkészítése. Amíg ez meg nem történt, nem szabad semmiféle építésre engedélyt adni, amely útjába állhat a nagy tervnek, melynek célja Budapest átalakítása és átépítése a szocialista világrend követelményeinek megfelelően. A jövő városa — Janszky elaborátuma szerint úgy alakul ki, hogy egy sűrűbben beépített, széles jól fásított utakkal ellátott, terekkel-parkokkal ékesített városmagot kertvárosok gyűrűje vesz körül. A javaslat tartozéka egy „építési program", amely többek között egy főre 20 m

2 zöldterület biztosítását, kórházak, strandfürdők helyének kijelölését, műhelyiskolák tudományos kutatóintézetek, munkásegyetemek, erdei iskolák létesítését, az átépítendő városrészek kijelölését tartalmazza. A javaslattal a főváros központi intéző bizottsága 1919. május 22-én tartott ülésén foglalkozik. Részletesebb megtárgyalására azonban a Tanácsköztársaság súlyosbodó helyzete miatt már nem kerülhet sor. 316