Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Preisich Gábor: Törekvések a főváros műszaki fejlesztésére a Károlyi-kormány és a Tanácsköztársaság idején = Bestrebungen zur technischen Entwicklung der Hauptstadt Budapest zur Zeit der Károlyi-Regierung und der Ungarischen Räterepublik 311-318

PREISICH GÁBOR TÖREKVÉSEK A FŐVÁROS MŰSZAKI FEJLESZTÉSÉRE A KÁROLYI-KORMÁNY ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDEJÉN A népesség megoszlása Az első világháború végén a főváros lakossága a frontról hazaözönlő katonaság és a megszállt területekről idemenekülő népesség révén erősen megduzzadt. 1917-ben 991 525, 1919-ben 1 069 745 fő lakosságszámot mutatnak ki a statisztikák, ez jóval magasabb szám, mint az 1920. évi népszámlálásnak a rossz lakásviszonyok és a nehéz élelmezési helyzet folytán lecsökkent 928 996 főnyi lakosságszáma. Ha ez utóbbi adatot vesszük alapul, ez az 1910-es 880 371 főnyi lakosságszámhoz képest csupán 48 625 főnyi, tehát évi 0,55% népességnövekedést jelent, alacsonyabbat, mint bármikor az ezt megelőző és az ezt követő évtizedekben. Az első világháború következményei a nemek arányainak változásában is megmutatkoznak, így míg a 20—29 éves férfiak száma az 1910. évi 112 282-ről 1920-ig 94 516-ra csökkent, az ugyanilyen életkorú nőké 104 129-ről 122 323-ra emelkedett.

1 A Budapestet övező — később, 1950-ben Budapesthez csatolt — települések összes lakosságszáma 1920-ban 303 030, a főváros lakosságának kereken 30%-a. 1910 óta 230 082 főről 73 948 fővel, évi 3,2%-kal, tehát a fővárosnál hatszorta gyorsabban növekedett. A fővárosi lakosságnak 1920-ban 78%-a Pesten, 22%-a Budán lakott. A tíz kerületből álló főváros legnépesebb kerülete a VII. kerület 176 321 lakossal. A lakosság foglalkozási megoszlására jellemző az eltartottak magas számaránya: 47%. Az összes keresők 39%-át foglalkoztatja az ipar (Buda lakosságának mindössze 12%-át), 11% a háztartási alkalmazottak számaránya. A peremtelepülések közül legnagyobb lakosságú Újpest, közel 60 ezer lakossal. A századforduló óta rohamosan növekvő Kispest a maga kereken 51 ezer lakosával csak azért nem előzi meg, mert a belőle kiváló Pestlőrinc önálló községgé alakult. A ma Budapest környékének nevezhető 63 település együttes lakosságszáma ebben az időben még nem haladja meg a 189 ezer főt. 311