Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Szekeres József: A fővárosi közüzemi hálózat működésének jogi szabályozása, 1872-1938 = Rechtliche Regelung der Tätigkeit des hauptstädtischen Kommunalbetriebsnetzes, 1872-1938 287-309

SZEKERES JÓZSEF A FŐVÁROSI KÖZÜZEMI HÁLÓZAT MŰKÖDÉSÉNEK JOGI SZABÁLYOZÁSA (1872-1938) A fővárosi közüzemi hálózat gazdasági-politikai súlya a két világháború közötti időszakban A két világháború közötti évek Budapestjének utcai képére rányomta bélyegét a fővárosi vállalatok és a budapesti címerrel fémjelzett vállalkozások tömkelege. A városi közlekedést a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. sárga villamosai, fogaskerekű vasútja és várbeli sikló vállalata, az autóbuszközlekedést a Fővárosi Autóbuszüzem járművei, az elővárosi forgalmat a Budapesti Helyiérdekű Vasút zöld szerelvényei bonyolították. Az élelmiszer és húsforgalom nagybani és kicsinybeni ellátása jórészt a Budapest Székesfővárosi Községi Élelmiszerárusító Üzem, a Községi Kenyérgyár és a Községi Lóhúsüzem feladatát képezte. Vágóállatok vására és vágása csak a Budapest Székesfővárosi Takarék és Vásárpénztár Rt. közbejöttével, a fővárosi vásári intézmények és közvágóhidak útján történhetett. A vizet a főváros vízművei, a gázt gázművei, az áramot elektromos művei szolgáltatták. A gyermekek a főváros kórházaiban születtek — óvodáiban és iskoláiban tanultak, az idősek egy része a fővárosi aggok házában, menhelyeken és szeretetotthonokben lelt menedéket. A főváros temetkezési intézete temette el az elhunytakat a főváros faárugyára által készített egyszerű vagy díszesebb koporsókban. Az 1920-as évek derekán a főváros tulajdonában és irányítása alatt csaknem száz közüzem működött, melyek legfontosabbjai egy-egy, a nagyvárosi élet szempontjából lényeges szolgáltatási ág ellátása terén monopóliumot élveztek. A főváros tulajdonában levő üzemek jelentőségére és gazdasági súlyára jellemző, hogy a főváros összes alkalmazottai közül 1923-ban kb. 15 000 fő, azaz 58%, 1930-ban kb. 26 000 fő, azaz 64%, 1938-ban kb. 25 000 fő, azaz 65% dolgozott az üzemekben. A főváros népességéhez viszonyítva, mely ezekben az évtizedekben 0,9 millióról 1,1 millióra nőtt, és egy keresőre két eltartottat számítva, az tűnik ki, hogy az említett években minden 20-ik, 12-ik, ill. 14-ik budapesti a főváros üzemeinek vagy alkalmazottja, vagy eltartója révén azokkal függő viszonyban álló. A közüzemek pénzügyi jelentősége a főváros gazdasági élete szempontjából még az alkalmaztatási adatokon is túlmenő részesedési aránnyal volt csak mérhető. 1930ban az összes fővárosi bevétel 420 millió pengőjéből 216 milliót az üzemek, intézmények és részvénytársaságok hoztak. Részesedésük 51,5%-ot ért el. 1938-ban a 392 milliós bevételből 215 millió az üzemi részesedés, azaz 54,8%-os. 1930-ban a főváros vagyona 1,7 milliárd pengő, melyből 547 millió az üzemi részese287