Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi "mecénása" : egy jeles polgári magyar szabómester a reformkorban és a forradalomban = Gáspár Tóth, Petőfis Mäzen : ein herrvorragender bürgerlich-ungarischer Schneidermeister im Reformzeitalter und in der Revolution 241-286
képére is utalva — „Divatlap és divatkép" címen ír terjedelmes cikket, melyben egyrészt dicséri, másrészt kevesli a divatlapok fent ismertetett kezdeményezéseit a nemzeti divat népszerűsítése terén. „Nem lehetne-e — teszi fel a kérdést a szerkesztőknek — divatképeik dolgában is abbahagyni a külföldiek örökös utánzását, s eredet: magyar divatképeket adni olvasóik elé?" Utal az iparvédegyletre, melynek működése folytán egyre többen vásárolnak belföldi kelméket, s kilátás van arra, hogy „honi kelmegyárak" is lesznek. „Egy csinos atilla kényelem és üledék [illendőség] tekintetében mindenkor mérkőzhetik a kaputtal vagy éppen a frakkal, míg szépségre nézve kétségtelenül felülmúlja azt" stb. E fejtegetések után azt kéri, hogy a divatlapok „ezentúl rendesen [rendszeresen] adják a magyar divatképeket s csak kivételkép a külföldieket." „Bizony igen különös dolog volna — veti utána —, ha honi nevezetes férfiaink és hölgyeink arcképei helyett a külföld jelességeit ismertetnék kegyetek előfizetőikkel ... S a divatképekkel vájjon másképp áll-e a dolog?" 75 Az Életképek szerkesztője, Frankenburg Adolf, jegyzetben meg is ígéri, hogy ezután havonta egy nemzeti divatképet is ad mellékletül. Vahot Imre azonban elhárítja Vas Andor felhívását: egyrészt a közönség jelentős része sem helyeselné (a nemzeti divat megkedveltetéséhez is türelemre és időre van szükség), másrészt e képek művészi igényű kiállítása, rajzoltatása „költséges fényűzés", „s épen nem célszerű dolog, kivált nálunk, hol a derék Tóth Gáspárt ^s Keresztessyt kivéve, a szabók illy célokra a legkisebb áldozatot sem tesznek." 76 Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy Tóth Gáspár az általa közölt divatképek lerajzolásának és metszésének költségét maga vállalta, s nem a folyóirat szerkesztőjével fizettette meg. Amilyen jó érzékkel megáldott üzletember volt, sokkal előbb felismerte már, hogy a reklámért hozott áldozat mindig kifizetődő; — az ő divattervei pedig még ma is magukra vonják a figyelmet mind tetszetős szabásukkal, mind jól megválasztott színeikkel. Vahot nem sokkal e kis divatkép-vita után Tóth újabb, ezúttal két egyszerűbb férfiruha-modellt ábrázoló színes tervét adja mellékletül (4. kép), s több ízben látjuk a jeles szabómester nevét a folyóirat 1847. évi divatképein is (5—7. kép). 77 A fáradhatatlan magyarszabó mester nem érte be „nemzeti" ruhatervek készítésével és közzétételével: mint a Védegylet igazgató-választmányának tagja különféle szervezési, gyakorlati feladatokat is vállalt. Ezért már 1845 novemberében, az „Iparos közgyűlés"-en Ezüst érdeméremmel tüntették ki. Az ekkor kiállított, az Országos Védegylet vezetőinek, köztük Kossuth Lajosnak saját kezű aláírásával ellátott okmányt (8. kép) a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattára őrzi. 78 Ezen „pesti ruhakereskedődként említik, feltehetően a hazai gyártású ruhakelmék vagy készruhák népszerűsítése, forgalmazása körüli buzgólkodása miatt; egyébként mindvégig „magyarszabó" maradt. Az érdeméremben és oklevélben kifejezésre juttatott elismerés azonban további lendületet adott egyesületi tevékenységének. 1846-ban már az Iparegyesület 3 évre választott 70 tagú vezető testületének is tagja (Id. az egyesület ez évben kiadott névsorát), 79 s megerősítik tagságát a Védegylet igazgató-választmányában is. 80 A Hetilap „Egyesületi mozgalmak" c. rovatában különféle hasznos kezdeményezésekkel kapcsolatban gyakran bukkan fel a neve. Sokat fáradozik pl. az ún. iparcikkszemlék (árubemutatók) megszervezésén; az ehhez szükséges szekrények beszerzési költségeire tiszttársai, a polgári gyalog-őrsereg tisztikara körében gyűjt; 81 egy 1845. végi iparegyesületi ülésen — másokkal együtt — „kézműves-szerszámokat" ajánl fel saját műhelyéből az egyesület szerszámgyűjteménye céljára; 82 tagja az 257