Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Póth István: Pest-Buda – az egyetemes szerbség kultúrközpontja = Pest-Ofen, ein Kulturzentrum der Serben 225-240

nemcsak a színházépületet, hanem a kellékeket is rendelkezésre bocsátotta és egyes szerbül beszélő magyar színészek mint az említett Balog István és húga Julianna még szerepet is vállaltak a darabban.

28 A magyar és szerb színházi emberek baráti együttműködésének eredményeként került sor tehát Pesten az első, igazi színházi épületben, valódi színpadon megrendezett szerb nyelvű színielőadásra. A nagy színházi esemény időpontja nem véletlenül volt augusztus 12. (a Julián naptár szerint), illetve augusztus 24. (a Gergely féle naptár szerint) a pesti János-napi országos vásár idején, mikor a szerblakta területekről, a határon innen és a határon túlról is, tömegesen jöttek Pestre szerb kereskedők és kézművesek, eladók és vásárlók egyaránt. Pesti előadásának sikerét látva, Vujic nemsokára szülővárosában Baján, majd Szegeden, Újvidéken, Pancsován, Temesvárt és a szerbiai Kragujevácon is szervezett hasonló színházi estéket. A pesti előadás a Rondellában indítékul szolgált és lendületet adott a szerb színészet és színházi élet további fejlődéséhez. A Matica srpska és a Tökölyanum megalapítása. A szerb kultúr- és irodalomtörténetnek még az első színházi előadásnál is fontosabb eseménye kötődik Pest-Budához: a Matica srpska (Szerb Matica), az első szerb irodalmi, kulturális egyesület életre hívása 1826-ban. A Bécsben megjelenő egyetlen szerb nyelvű újság 1822-ben megszűnt, így néhány évig egyetlen egy időszaki sajtótermék sem jelent meg szerb nyelven. Az irodalmi élet azonban mindinkább fejlődött, mind több lett a szerb értelmiségi és mind nyomasztóbb lett a szerb újság, a szerb folyóirat hiánya. Az űr betöltésére az újvidéki szerb gimnázium egyik tanára Georgije MagaraSevic vállalkozott. Konstantin Kaulicij újvidéki könyvkereskedő anyagi támogatásával 1825-ben kiadta és szerkesztette a negyedévenként megjelenő Letopis (Krónika) c. időszaki kiadványt, melyet természetesen a budai Egyetemi Nyomdában nyomtak. Konstantin Kaulicij azonban 1825 szeptemberében közhírré tette, hogy nem áll módjában a folyóiratot továbbra is támogatni. Ekkor öntudatos szerb polgárok elhatározták, megteszik a szükséges lépéseket abból a célból, hogy ne szűnjék meg az egyetlen időszaki szerb sajtótermék. Pest-budai kereskedők és a fiatal újvidéki jogi doktorjelölt Jovan HadzicSvetic összefogtak, hogy megmentsék a Letopisx és ezért létrehozták a Matica srpskáx. Az alapítók szeme előtt magyar példa, a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása lebegett. Ezt a körülményt egy rövid idézet a Letopis 1826. évfolyamából (II.köt. 109—110) is alátámasztja: "Ö, nem kell példát a távolban keresnünk. Tekintsünk csak a magyarokra, milyen meleg szívvel segítik nyelvük művelőit, hogyan vetik közösen latba minden erejüket, hogy anyanyelvüket a hervadtságból a virágzásba, a sötétségből a világosságba, a feledésből a dicsőségbe vezessék, s milyen sikereket értek el már eddig is! — Utódaink majd boldogok lehetnek, ha mi is a magyarokat követjük ..." A Szerb Matica igen jelentős tényező a szerb kulturális és irodalmi múltban, de a jelenben is. 1864-ig Pesten működött, azóta Újvidéken fejti ki sokoldalú kulturális tevékenységét, s az irodalom és tudomány pártolásával korunkban is nagy érdemeket szerez, elsősorban tudományos művek és időszaki kiadványok megjelentetésével. 234