Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Létay Miklós: Óbuda parasztpolgárainak anyagi kultúrája és társadalma, 1848-1945, II. = Materielle Kultur und Gesellschaft der Bauernbürger von Óbuda, 1848-1945, II. 197-224

Jegyzetek 1. TBM XXK1979), 152-199. 2. Ságváry 1940.18. 3. Ld. Budapest Főváros Levéltára, V. Óbuda mezőváros levéltára, B/46 Óbuda Építészeti Bizottmányának tervei (1861—1873). 4. Ságváry 1940.18. 5. Budapest Főváros Levéltára, V. Óbuda mezőváros levéltára, B/46 Óbuda Építészeti Bizottmánya (1861-1873); ÓB 186., 214., 216. tervrajz 6. Vincze /.: Magyar borpincék. Néprajzi Értesítő 1958,91. 7. Horváth M.: Az ipar és kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt, Buda, 1840. 31. 8. (1830) „Den 28®" Dezember habe ich meinen Brunn gemacht." Krenn 18101910. 9. Pesty 1865.283., 285. 10. Az óbudai csizmadiák 1832. évi panaszában ezt olvashatjuk: „a Köznép a tavaszi és nyári mezei munkát a meleg időben .. . mezítelen lábon szokta végezni." Eperjessy G.: Adalékok a mezőgazdaság és a falusi-városi kézműipar kapcsolatához az 1848 előtti Magyarországon. Agrártörténeti Szemle 1966. 496. 11. A nyelvészeti kutatás is mindmáig elkerülte Óbuda német nyelvű lakóit, így a legalapvetőbb adatokkal sem rendelkezünk e vonatkozásban. A magyarországi német nyelvjárások irodalmából csak az derül ki, hogy Óbuda németlakta helység, ahol a többség németül beszél. Ezen túlmenően a szakmunkák vagy nem közölnek semmi mást vagy a budai némettel (esetleg a pestivel is) azonosítva, összevonva tárgyalják az óbudai nyelvjárást. Ld. p. Hutterer K.: Das Ungarische Mittelgebirge als Sprachraum (Historische Lautgeographie der Deutschen Mundarten in Mittelungarn) I—

IL, Halle, 1963. 12. Elgondolkoztató adalék, hogy 1847-1850 között Budán és Pesten az újszülöttek 20—25%-a, Óbudán viszont az újszülötteknek mindössze 10%-a volt törvénytelen. Ez a különbség zártabb helyi társadalomra és ennek következtében jobban érvényesülő fegyelmező erejére mutat. 13. A Budapest III. kerületi Föld- és Szőlőművesek Egyesületének Alapszabályai. Budapest, 1896.3-4. 14. Krenn 1810-1910. 15. Balogh /..Cívisek társadalma. Debrecen, 1946,67. 16. Szabó 1965.26. 17. A „hasznosított" terület nem jelentett feltétlenül saját tulajdonban levő földet, részben vagy teljes egészében — a termés meghatározott részéért vagy pénzért — bérelt föld is lehetett. 18. Szabó 1965. 26. 19. Erdei én. 115-116. 211