Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

ták a lakásokhoz az északi szárny udvari folyosóinak egy részét, szecessziós-empitizáló díszítésű falkiváltások segítségével, s ilyen díszű konzolokat és architrávokat kaptak a főlépcsőház emeleti pihenői is; stílusukat tekintve biztosra vehető, hogy az utcai homlokzatokon s a hátsó, keleti szárny udvari homlokzatán elhelyezett emblémák is ebből az időből származnak.

65 — Mindezekben a díszítőelemekben s az utcai homlokzat földszintjén alkalmazott hasonló jellegű ornamensekben az épület architektúrájának eredeti nemes gazdagságát megérző, de azt lényegében meg nem értő „stílusérzék" erőlködő megnyilvánulásait látjuk. 1914-ben kisebb átalakítások történtek a II. és III. emeleten;

66 1937-ből födémmegerősítési munkákról tudunk.

67 1945 után igen sok (külön-külön kis jelentőségű) lakásátalakítás és megosztás történt.

68 * * * A többszöri részlet-átalakításokkal megváltoztatott s hosszú idő óta tatarozatlan épület meglehetősen elhanyagolt állapotban maradt ránk. Szerencse azonban, hogy az eredeti architektúra helyreállításához — részben meglevő építészeti tagozatok, részben régi tervek, ábrázolások, fényképek formájában — elegendő hiteles támpont áll rendelkezésünkre. Pesten a múlt század közepére — különösen a Lipótvárosban — páratlanul egységes városkép alakult ki, s a mai Lipótváros is őriz még néhány házsort, házcsoportot és utcaszakaszt, melyek képesek valamit felidézni az eredeti városkép hatásából, hangulatából. Épületünk mind a Münnich Ferenc utca, mind a Mérleg utca felőli nézetből ilyen városképi együttesnek tagja, s nemcsak a múlt században, hanem ma is a régi Nádor utca elejének egyik leghangsúlyosabb épülete, ha ez átalakítása és elhanyagolt külseje miatt talán kevésbé tűnik is szembe Mivel eredeti környezetéből aránylag nagy számban maradtak meg ma műemléki védelemben részesülő s jórészt már felújított házak, szakszerű helyreállítás után szinte teljes mértékben visszanyerhetné eredeti — potenciálisan ma is meglevő — városképi súlyát. Építészeti kvalitásai az átalakítások és az elhanyagoltság ellenére is szembetűnőek. A homlokzat a rendelkezésünkre álló támpontok alapján visszanyerhetné eredeti nyugodt harmóniáját és erős hangsúlyú, szép kapu-architektúráját; ma is megkapó szépségű udvarához hasonlót már nem találunk Budapesten (a Váci u. 9. sz. ház ugyanilyen típusú udvara eredetileg is szerényebb kialakítású volt, s állapotát a későbbi átalakítások is erősen rontották). A Tigris szálló kapualjának és lépcsőházának térhatását tanulmányunk más helyén már érintettük. Építészettörténeti értéke a Tigris szállónak egyrészt az, hogy Hild József művészetének az ilyen típusú épületek között egyik legjobb alkotása; másrészt az, hogy egy korszak jellegzetes városi épülettípusát testesíti meg, melynek saját korában egyik legreprezentatívabb (s napjainkban egyetlen viszonylag épen megmaradt) példája; végül, hogy építéstörténetével kapcsolatban szokatlanul gazdag és részletes forrásanyag került elő, s ez az épület közvetlen történetén túlmutató történeti értéket is jelent. Művelődéstörténeti értéke összefügg épülettípus-voltával, egykorú rendeltetésével: mint eleve szállodának készült épület, mint üzleti vállalkozás tárgya és eszköze, mint előkelő gyülekező hely stb. — a múlt századi rohamosan fejlődő Pest hétköznapjainak, gazdasági, társadalmi, művészeti életének beszédes tanúja. 146