Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Bibó István: Az egykori Tigris szálló története = Geschichte des einstigen Hotels "Zum Tiger" 135-195

BIBÓ ISTVÁN AZ EGYKORI TIGRIS SZÁLLÓ TÖRTÉNETE Pest városának a múlt század elejétől felgyorsuló fejlődése a régi Belvárostól északra új, egységes városképű reprezentatív városrészt hozott létre; s a század közepére szinte minden területen ide, a Lipótvárosba (pontosabban a Lipótvárosnak a Belvárossal szomszédos déli részébe) tolódott át a város életének súlypontja. Itt épültek a kultúra, a tudomány, a kereskedelem új „székházai" (Német Színház, Vigadó, Lloyd-palota, Akadémia), bankok és reprezentatív bérházak közé, egyenes utcákba és tágas terekre, a festői látványt nyújtó Várheggyel szemben; s az első állandó híd ezen a városrészen át kapcsolta Pestet Budához. E kedvező adottságú, rohamos fejlődésnek szükségszerű velejárója volt, hogy egyre több üzlet, kávéház és étterem létesült, s itt nyíltak meg Pest legnagyobb és legelegánsabb szállodái: 1812-ben a Magyar Király (a mai Dorottya u. 2. helyén); 1826-ban, illetve 1840-ben a Tigris (Münnich Ferenc u. 5,); 1846-ban az István Főherceg (Akadémia u. 1.); 1850-ben az Európa (Roosevelt tér, az egykori Főkapitányság épülete). A felsoroltak egyik legnevezetesebbje a „Tigris", melynek épülete — bérházzá alakítva — ma is áll a Münnich Ferenc utca és Mérleg utca sarkán. A későbbi átalakítások az eredeti kapu-architektúra középső, közvetlenül a bejáratot keretező részét meghagyták, megtartva fölötte a tigrist ábrázoló cégérszobrot is, mely ma is magára vonja az arra járók figyelmét. Az épületet — mely igénytelennek látszó külseje ellenére értékes műemlék — remélhetőleg hamarosan tatarozni fogják, s ezáltal visszanyerhetné eredeti — lényegében ma is meglevő, de elhanyagolt állapota miatt sokkal kevésbé érvényesülő — építészeti értékeit és városképi súlyát. Mindezeken kívül építészettörténeti értéke és művelődéstörténeti érdekessége is indokolja, hogy sorsával részletesebben foglalkozzunk. I. Az épület leírása A háromemeletes, körülépített udvaros ház tizenhárom tengelyes főhomlokzata a Münnich Ferenc utcára, húsz tengelyes oldalhomlokzata a Mérleg utcára néz. A főhomlokzat középtengelyét az eredeti klasszicista architektúrából megmaradt gazdag kapukiképzés, az emeleti ablakok ritkább axisállása s az első emeleti ablak gazdagabb keretezése emeli ki; ezen kívül a homlokzatok ritmusát mindkét oldalon csupán az utólagosan (1902-ben) kialakított erkélyek s az ezekkel egyidős zárterkély tagolják. A kiváltásokkal elrontott földszinti homlokzaton jellegtelen portálok sora és szeceszsziós-empirizáló faltagolás húzódik. Az értéktelen architektúrát az eredeti kiképzéshez 135