Tanulmányok Budapest Múltjából 22. (1988)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK– STADTGESCHICHTLICHE STUDIEN - Rózsa Miklós: Heger Frigyes cukrász működése és cukrászok a kiépülő pesti Lipótvárosban = Die Tätigkeit des Zuckerbäckers Friedrich Heger und die Zuckerbäcker der im Ausbau befindlichen Pester Leopoldstadt 103-134

kult. Ennek megfelelően a Lipótvárosnak a Belvárossal érintkező legdélibb területén — a megelőző elgondolásoktól eltérően nem a Belvárosból átvezető főútvonal, a Váci utca tengelyében fekvő részén, hanem — Hild János 1805. évi városrendezési tervében erre szánt terület felhasználásával, az akkori nevén Híd (később Nagy híd) utca és a Duna ettől északra húzódó partja mentén fekvő sétatér területén

2 1808-ban megkezdődött a színház - és a vele összefüggő — redout-épület alapozása. A telek város felőli részén 1812-ig felépült az új városi színházépület. A telek Duna felőli részén a redout céljára szánt épületrész építése pénzügyi fedezet hiánya miatt 1809-ben abbamaradt, majd a színházépület elkészülte után is felhasználatlan alapfalakon csak 1828-ban folytatódott és 1833-ra fejeződött be. Az építkezés folytán megszűnt az ennek területén korábban kialakult sétapark, ahol egy üdítőitalok fogyasztására berendezett építmény is állott. Ezt említi egy névtelen külföldi a Leyrer József ajánlásával 1803-ban megjelent városismertető művében Eiszeltként.

3 A színházépületnek a Váci utca (képzeletben meghosszabbított) tengelyébe eső terület helyett a Dunához közelebb történt telepítése és a keletre néző főhomlokzat előtti terület beépítetlenül hagyása eredményezte a főhomlokzat előtti tér, a Színház tér (később Régi Színház tér, 1875-től Gizella tér, 1919 óta Vörösmarty tér) keletkezését. A Johann von Aman udvari építész tervei alapján Pollack Mihály által kivitelezett színház volt a 19. század első évtizedének legnagyobb pesti építészeti alkotása. A háromemeletes klasszicista épület a városkép egyik meghatározója lett. A 3500 fő befogadására alkalmas, s így Pest 1812. évi mintegy 40 000-es lakosságszámához

4 viszonyítva túlméretezett játékszín elsősorban a német színjátszásnak és az opera műfajnak adott helyet s azt Német Színháznak nevezték. A Lipótváros fokozatos kiépülése nemcsak a további építkezésekhez és vállalkozások odatelepítéséhez csinált kedvet, hanem a már beépített részek és a Belváros közötti forgalom fokozódását is eredményezte. Új vonzástényező a Színház, amely előtti tér a legforgalmasabb átbocsátója a Belváros és az új városrész közötti, valamint a Híd- (későbbi nevén Nagy híd) utcán a hajóhídra és onnan áramló forgalomnak. A jó és általában tetszetősen épített házakkal szegélyezett Nagy híd utca a város egyik legszebb utcaképét nyújtotta. A színházépületnek az utcát szegélyező déli oldalhomlokzata földszintjén több bolthelyiséget alakítottak ki. Az utca Duna felé eső végén, ferdén átellenben a Színház bolthelyiségeivel, a Kemnitzer-házban jó hírű és nagy forgalmat vonzó kávéház volt. Az épületnek a Redout építésének abbahagyása miatt befejezetlen hátsó oldala és a romszerűen jelentkező alapfalak azonban kellemetlen benyomást keltettek.

5 A színházépület északi oldalával szembeni telekre a Színház 1812. évi megnyitásának évében kér engedélyt Halzl János Pest új, nagy befogadóképességű szállodája megépítéséhez.

6 Az 1814-ben megnyílt

7 szálloda éttermével és kávéházával a Színház mellett a környék forgalmát növelő egyik fontos vonzástényezővé vált. II. 1814-ben Pesten (ez évi címjegyzék hiányában egy 1815. évi címjegyzékből következtethetően) 16 körül járt a 'vendéglősök (restaurateurs) s a Belvárosban és Lipótvárosban 17 körül a kávéházak száma.

8 Cukrászok hárman voltak: az Uri utcában, a mai Petőfi 104