Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311
látásának kimondása előtt (október 30. ) megszűnt. A pártszervezet megbénulása után évek óta csak formális szervezeti életet élő társadalmi szervezetek órák alatt szétestek, felbomlottak. A HFSZ-ben a véres ellenforradalmi napokban atrocitásra nem került sor. A gyár egyik kommunistáját, Turner Kálmánt 1956. november 4-én az erzsébeti ellenforradalmárok egy csoportja a XX. ker. Rákóczi u. 2. sz. alatti lakásán gyilkolta meg. A gyár dolgozói tiszteletük és megbecsülésük jeléül 1958. november 4-én emléktáblát helyeztek el a HFSZ igazgatósági épületének bejárati falán. A XX. kerületi munkásőrség százada és a Hajtóműgyár KISZ szervezete a mártírhalált halt Turner Kálmán nevét vette fel. A gyárban garázdálkodó ellenforradalmárok, egyéb jobboldali elemek nyomására a gyárba bejáró dolgozók un. "munkástanácsot" választottak, melynek elnöke Keresztes Lajos lett. A "munkástanácsban" a volt horthysta elemek, elvtelen karrieristák voltak a hangadók. A pártvezetésben felülkerekedett revizionisták részben eltűrték, részben bátorították az ellenforradalmárok terrorját. Szétrombolták a pártszervezeteket, lefegyverezték a párthoz hü szervezett erőket, szembeállították az országot testvéri szövetségeseivel. Ezt a folyamatot a pártvezetésben lévő marxista-leninisták tovább nem tűrhették, 1956. november 1-én Kádár János vezetésével minden kapcsolatukat megszakították az áruló Nagy Imre kormányával, s megalakították a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt. November 4-én a forradalmi kormány felhívással fordult a magyar néphez: "A népi Magyarország forradalmi kormánya felhív minden munkást, parasztot, értelmiségit, egyetemistát, az ifjúságot, minden hazafit az országban, nyújtsanak széles körű támogatást a kormánynak és intézményeinek, és mindenki a maga munkahelyén, a maga őrhelyén lásson hozzá kötelességei teljesítéséhez. " ? 3/a. A népi Magyarország szocialista erői és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által segítségül hívott szovjet hadsereg egységei rövid időn belül felszámolták az ellenforradalmárok fegyveres ellenállását. Az egész országban fokozatosan visszaállt a rend és biztonság. A politikai konszolidációért a kommunistáknak kemény politikai-ideológiai harcot kellett folytatniuk. E harcból a HFSZ kommunistái is kivették a részüket. A gyár "munkástanácsának" politikai, erkölcsi és lelki tertorja ellenére a régi párttagok egy csoportja: Kovács Ferenc, Magyar Endre, Katz László, Reiterbauer László, Magyar János, Juszkó Sándor a lakatósmühelyben hozzákezdtek az MSZMP szervezéséhez. A pártszervezők röpcédulákat szerkesztettek, melyekben leleplezték a "munkástanácsba" befurakodott horthysta elemeket. Felkeresték a megbízható elvtársakat, azok sorra beléptek a pártba. A gyárban az MSZMP első taggyűlése 1956. december 18-án volt, melyen már 23 párttag vett részt. A taggyűlés megválasztotta illetve megerősítette a vezetőséget: 292
