Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

zók bevonásával dolgoztatja ki a gyár II. 5 éves tervét. A HFSZ, addig elért eredménye alapján, megkapta e nagyszerű feladatot. A gyár gaz­dasági és politikai vezetése a dolgozók széles körének bevonásával lá­tott hozzá e munkához. A tervjavaslat 1955. május 15-re elkészült. A Könnyűipari Minisztérium Kollégiuma lényegi változtatások nélkül elfogadta a tervezetet. A HFSZ dolgozói, a többi gyapjuipari gyár dolgozóihoz képest, hátrányosabb helyzetben - kiöregedett-elkopott gépek - fogtak hozzá a kormányprogramban meghirdetett feladatok megvalósításához. A dol­gozók a fentiek tudatában vállalták a nemes cél valóra váltását. Az ország politikai vezetése nem tudott megszabadulni a sze­mélyi kultusz káros következményeitől, a KV által feltárt hibák kijavi­tása ellentmondásosan, elhúzódva haladt. A dolgozók, de a párttagok kez­deti lendülete is megtört. 1955-ben a pártrendezvények látogatottsága ismét csökkent. A taggyűléseken a tagságnak csak 70-75 %-a, a párt­szemináriumokon a jelentkezetteknek viszont csak 65 %-a jelent meg. 1956 első hónapjaiban zajlottak le az alapszervi vezetőségválasztó tag­gyűlések, melyeken a megjelenési arány már 84 %-os volt. A 18 alap­szerv vezetőségébe összesen 80 főt (55 nőt és 25 férfit) választottak be. A megválasztottak többsége a közép generációhoz tartozott. 1956 közepén pártbizalmi választás volt a HFSZ-ben.de a gyű­lésre már sokan nem mentek el. A közömbösség jelezte, hogy a párt és a dolgozó tömegek kapcsolata újra romlott. Kádár János 1957 nyarán, az MSZMP Országos Értekezletén megállapította: "... az 1953-ban fel­tárt hibáknál nagyobb károkat okozott a párt és a tömegek kapcsolatá­ban az a huza-vona, ami három esztendőn keresztül a hibák kijavitása körül folyt. Ennek következtében természetesen mély és jogos elkese­redettség élt 1956 tavaszán a párttagság és az ország dolgozó népének nagy részében. ^ Ehhez járult a revizionista árulók zavartkeltő tevé­kenysége. A pártszervezetekben már rég nem volt meg a cselekvési és akarati egység. A párt összetételében elvesztette élcsapat jellegét. A HFSZ dolgozóinak több mint a fele párttag volt. A fiatal korból kinőtt dolgozók abszolút többségének a zsebében ott volt a párttagkönyv. A HFSZ pártszervezetének taggyűlésein ugyanúgy, mint az ország többi pártszervezete nagy részében kommunisták és párttagok ültek egymás mellett, törekvéseik mind gyakrabban s mindjobban elváltak egymástól. A felfogásbeli különbségek megkönnyítették a jobboldali revizionizmus eszméjének a behatolását a HFSZ pártszervezete tagjai fejébe is. A gyár kommunistái szivósan küzdöttek a revizionizmus ellen, igye­keztek térnyerését megakadályozni. Küzdelmük eredménytelensége elsősorban a revizionizmus országos térnyerésével és a pártvezetés szektás, tehetetlen, ingadozó politikájával függött össze. 1956. október 23-án a nemzetközi imperializmus által szitott és támogatott belső ellenforradalmi erők, a revizionisták által támo­gatva fegyveres ellenforradalmat robbantottak ki. A HFSZ pártszerve­zete az ellenforradalom első napjaiban megbénult, még az MDP felosz­291

Next

/
Thumbnails
Contents