Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

Az adatok azt mutatják, hogy a vizsgált évszázad folyamán csökkent a magyarországi bevándorlók számára a pesti családokkal létesitett családi kapcsolat lehetősége. Az 1808-10-es években ugyan a pesti menyasszonyokkal kötött házasságok száma valamelyest emelkedett, de ez feltehetően annak tulajdonithatő, hogy ez időszakban igen sok özvegy ment férjhez magyarországról bevándorolthoz: akkor a magyarországi származású vőlegényeknek 18%-a kötött özveggyel házasságot. A XVIII. században a külföldiekkel és ismeretlen származásúakkal kötött házasságok aránya felülmulta a Magyarországról bevándorolt nőkkel kötött házasságok arányát. A XIX. században azonban erősen megszaporodott a bevándorlók azonos csoportjába tartozóknak egymás között kötött házasságainak száma, olyannyire, hogy ezek száma 1828-30-ban már alig maradt el a pesti családokba beházasodottak számától. (Az ismeretlen származáshelyü férfiak arányának alakulásában ilyen egyértelmű tendencia nem mutatkozik. ) A magyarországi származású vőlegények a legnagyobb beházasodási eséllyel a Belvárosban rendelkeztek, ahol arányuk a XVIII. században valamivel meghaladta az átlagost, 1828-ban pedig annak szintjén mozgott. A Józsefvárosban arányuk 1788-90-ben és 1808-10-ben az átlagot megközelitő volt, 1828-30-ban viszont jóval magasabb, a Terézvárosban viszont éppen ekkor csökkent erőteljesen. A magyarországi származású vőlegények száma 1828-30-ban a Lipótvárosban volt a legkisebb, a külföldieké viszont 1788-90-ben és 1808-10-ben a Józsefvárosban volt a legnagyobb, a XVIII. század végén pedig a Belvárosban és Terézvárosban a legkisebb. A fenti idézett adatok azt mutatják, hogy a meggyökeresedett pesti családok eléggé zártak voltak, s a férfiak igyekeztek a megfelelő társadalmi rétegből pesti párt választani maguknak. Minthogy azonban a második generáció férfitagjai között elég jelentős volt az elvándorlás, a bevándorlók egy részének lehetősége nyilt arra, hogy a pesti családokkal létesitett házassági kapcsolatokkal könnyitsék meg letelepülésüket, a városi társadalomba való beilleszkedésüket. A pesti családok zártsága, valamint a bevándorlóknak - természetesen foglalkozásuktól, vagyoni helyzetüktől, s valószinüleg nem utolsó sorban a városban való tartózkodásuk időtartamától is függő - hátrányosabb házassági lehetőségei következtében a vőlegények különböző csoportjainál eltérően alakult az első házasságkötés átlagos kora is. A házasulok kormegoszlására vonatkozóan, mint már elöljáróban utaltunk rá, csak részleges adatokkal rendelkezünk. A házasulok korát csak a XVIII. század végétől jegyezték fel, s nem is minden plébánia vezette egyforma következetességgel. Az 1788-90-es időmetszetből igy csak a belvárosi és józsefvárosi anyakönyvek adnak feldolgozásra alkalmas adatmennyiséget, 1808-10-ben mellettük még a terézvárosi anyakönyvek, s 1828-30-ban a fentiek mellett a lipótvárosiakét vonhattuk be a vizsgálatba. Eredményeinket a 17. sz. táblázatban foglaltuk össze. 78