Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

gos arányt. A fuvarosok, hajósok és a katonák között két időmetszetben észleltünk átlagost meghaladó arányt: e foglalkozások képviselői csakúgy, mint a kereskedők, elég csekély számban fordultak elő. A kézművesek ugyan 1755-57-ben az átlagosnál kisebb arányban választottak pesti feleséget, 1736-37-ben viszont az átlagot meghaladó, 1788-90-ben pedig az átlag szintjén mozgó arányban. Az őstermelők, tisztviselők, értelmiségiek és szabadfoglalkozásúak az egész XVIII. század folyamán, a napszámosok, kapások és szolgák a század első felében az átlagosnál kisebb arányban kötöttek endogám házasságot: az utóbbiaknál a pesti feleséget választók aránya az 1780-as években elérte az átlagos szintet. A XIX. században forditott helyzetet tapasztalunk: az endogám házasságok az átlagosnál nagyobb arányban az őstermelőknél, a bérből élőknél, valamint a tisztviselő-szabadfoglalkozású rétegnél és a változatlanul csekély számú katonánál figyelhető meg. A kézművesek, fuvarosok, hajósok között az endogám párválasztás aránya egyezett az átlagossal; a kereskedőknél az 1800-as években szintén elérte az átlagost, 1828-30-ban azonban már annál valamivel csekélyebb volt, mig a vendéglátással foglalkozók - nagyobbrészt bormérők - mindkét időmetszetben az átlagosnál kisebb arányban választottak pesti feleséget. Az endogám és exogám házasságok városrészenkénti eloszlását illetően megállapitható, hogy az endogám házasságok a legnagyobb, s állandóan növekvő arányban a Józsefvárosban fordultak elő, ahol a pesti származású férfiaknak 70-84-84 %-a választott pesti feleséget, s a pestiek egymással kötött házasságai az összes házasságoknak 32, illetve 46 %-át tették ki. Az endogám párválasztások az átlaggal egyezőek voltak a Ferencvárosban is. A Terézvárosban 1788-ban még az átlagos szinten mozgott az endogám házasságot kötő" pesti vőlegények aránya, XIX. századi arányuk (62 illetve 45 %) azonban már jóval alatta maradt az átlagnak, s az összes házasságok között a pestiek egymással kötött házasságai 23-30-15 %-ot tettek ki. A Belvárosban a pesti férfiak endogám párválasztásai csak az 1800-as évek végén érték el az átlagos szintet: előtte és utána jelentős mértékben alatta maradtak, s a pestiek egymással kötött házasságai az összes házasságok 7, 3 illetve 9 %-át tették ki. Mindez arra vall, hogy az 1800-as években, a foglalkozási és származáshelyi összetétel módosulásával párhuzamosan a párválasztási szokások is valamelyest módosultak: okainak feltárása és a folyamat bővebb leírása további részletesebb kutatásokat igényel. A pesti férfiak exogám házasságaiban a XVIII. század elején a külföldi származású menyasszonyokkal kötött házasságok fordultak elő legnagyobb arányban. A század eleji 15 %-os arány a továbbiakban erősen csőkken - 8-5-2 %- s csak 1828-30-ban mutatkozott csekély emelkedés (6%). A magyarországi származású menyasszonyokkal kötött házasságok aránya hullámzó volt: 19-4-14-12 %, majd 1828-30-ban meredeken 21 %-ra emelkedett. Ezen belül a budai származású párt választók aránya az 1735. évi 9 %-ról 1 %-ra csökkent, s 1828-30-ban is csak 76