Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Bácskai Vera: Pest társadalomtörténetének vizsgálata a házasságkötések alapján, 1735-1830 = Untersuchung des Gesellschaftsgeschichte von Pest aufgrund der Eheschliessungen, 1735-1830 49-104

A bérből élők csökkenő családalapitási lehetőségeit még világosabban mutatja a vőlegények egyes foglalkozáscsoportjainak az adózók azonos foglalkozáscsoportjához viszonyított arányának módosulása. (Ld. a 4. sz. táblázatot.) Mig az 1730-as években a bérből élők aránya azonos volt a vőlegények átlagos arányával (s ezt az arányt az öszszes foglalkozáscsoport közül csupán a kézműveseké haladta meg), a XIX. század elején a bérből élők aránya az átlag alá süllyedt, (s a legények 24 %-os aránya is jóval alacsonyabb volt a mesterek 33 %-os arányánál), mig a kereskedőket kivéve a többi foglalkozáscsoporthoz tartozó vőlegények aránya meghaladta az egyébként is megnövekedett átlagos arányt. Jellemző az is, hogy mig az 1808-10-ben esketett férfiak a lélekösszeirásban nyilvántartott nagykorú férfiak 13 %-át tették ki, a szolgálók és napszámosok aránya csak 3 % volt, 1828-30-ban pe^ dig 8 %-kal szemben csak 1 %.

16 A cselédek, alkalmazottak, napszámosok csökkenő aránya a házasulok kőzött nemcsak gazdasági-társadalmi emelkedési lehetőségük romlását, de egyben e réteg növekvő fluktuációját, letelepülésük erősödő átmenetiségét sejteti, hiszen a helyben kötött házasság olyan köteléket jelentett, ami még akkor is a tartósabb megtelepülés emeltyűjévé válhatott, ha a rokoni kapcsolat nem pesti származású családokkal létesült. Nagyarányú fluktuációról tanúskodnak a házasságot kötő férfiak származáshelyi megoszlásának adatai is. (Ld. az 5. sz. táblázatot.) A vőlegényeknek általában csak kb. egynegyede volt pesti származású, vagy hosszabb ideje Pesten honos. Kiugró értéket csak az 1808-1810. évi 37,6 %-os arány mutat: mialatt a házasságok száma megkétszereződött, a pesti vőlegények száma csaknem háromszorosára emelkedett, a magyarországi származásúak 59, illetve a külföldi származásúak 86 %-os növekedésével szemben. A következő időmetszetben a házasuló férfiak csaknem azonos száma mellett a pestiek száma 28 %-kal csökkent, hasonló arányú csökkenés mutatkozik a külföldi származásuaknál <26 %) a magyarországi származásúak 49 %-os növekedésével szemben. A pesti származású, vagy már huzamosabb idő óta itt élő vőlegények alacsony és csökkenő aránya egyébként a fluktuációnak nem azt, a rohamosan növekvő népességű, s viszonylag nagyszámú bérmunkást foglalkoztató városokban észlelhető jellegzetes jelenséget tükrözi, hogy a betelepülők csak az év egy részében, vagy átmenetileg, rövid ideig tartózkodnak a városban, hanem azt jelzi, hogy a tartósan megtelepültek gyermekei, elsősorban fiúgyermekei elhagyják a várost, amikor a családalapításra alkalmas korba jutnak. ^ Ezt bizonyitja a pesti származású menyasszonyoknak a vőlegényekénél jóval magasabb száma és aránya is. (Ld. a 6. sz. táblázatot. ) A pesti származásúak az összes menyasszonyoknak egyharmadát tették ki a XVIII. században: számuk és arányuk 1788-80 és 1808-10 között a férfiakénál jóval nagyobb arányban emelkedett, Mig a férfiak száma csaknem háromszorosára nőtt, a nőké megnégyszereződött, sőt arányuk is megkétszere59