Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rajna György: Árvíztáblák Budapesten = Hochwassertafeln in Budapest 361-392

RAJNA GYÖRGY ÁRVIZTÁBLÁK BUDAPESTEN Árvizek okai Hazánk területén Európa két nagy folyója, a Duna és a Tisza a szokásos vízmennyiségen túlmenően a téli hideg megszűntével, olvadás következtében jelentős többlet vízmennyiséget szállít a tengerbe. A Kárpátok, az Alpok elolvadó hava hirtelen züdul a síkságra és azok vízgyűjtő folyóiba.Ennek a többlet víznek a levezetését akadályozzák a lassabban olvadó jégtáblák, melyek különösen a szigetek mentén és a kanyarulatokban összetorlódnak és igy a vízszintet olyan mértékben emelik, hogy a folyó medréből kilép és nagy területeket áraszt el. Ez a tavaszi un. "jegesár", mig a nyári nagy esőzések, felhőszakadások árvize a "zöldár". Fővárosunk fekvése sajnos kedvez az árvizeknek, a város alatt és felett, valamint középen nagy szigetek fekszenek és a múlt század közepéig a Duna partjai rendezetlenek voltak.De erősebb volt a jegese-, dés is, mint jelenleg, mert egyrészt hidak nem lévén, könnyebben alakulhattak ki összefüggő jégmezők, másrészt nem voltak olyan technikai berendezések, mint pl. a jégtörő hajók és robbantási lehetőségek, melyek már jelentős mértékben csökkenthetik az olvadással és a jég torlódásával járó árvizveszélyt.De segitik a jelenlegi helyzetet a korszerű híradástechnikai berendezések is, melyekkel a folyók alsó-, vagy felső szakaszában észlelt jelenségeket késedelem nélkül tudják az egész folyó hosszában elhelyezett árvízvédelmi szervekkel közölni. És nem utolsó sorban kell megemlíteni, éppen a múlt századi nagy árvizek tanulságaként kiépített megmagasitott folyóparti támfalakat is. Árvizek feljegyzései A Főváros területén jelentkezett árvizeket már 1012-tői tartják számon. A XIII-XVI. századig 14, a XVIII. században 24 ésaXK. században csak 1838-ig 7 nagy árvizet jegyeztek fel. Az 1450. évi árvízről például a hazánkat meglátogató híres francia tudós és utazó Brocquière is megemlékezik. 361