Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Szilárdfy Zoltán: Képes emléklap az 1763-as földrengésről : egy ismeretlen Binder J[ános] F[ülöp]-metszet = Ein unbekannter Kupferstich von J. F. Binder 348-360

Pastor, Ludwig, Geschichte der Päpste, Freiburg im Br. 1930. XV. 470. Beneventóba Nápolyból sugározhatott a Szent kultuszának segitő jellege. Illyés András elbeszélése szerint: "Egy ember Romából Neapolisba menvén, és a tolvajoktol megijedvén a tengerbe ugrék; midőn elkezdet merülni, segitségül hivá Szent Fiiepet, ki megjelenvén néki, a hajánál fogva kihúzá ötét a partra és megszabaditá... nem csak azokat segétette, a kik jelen voltának véle, ha* nem azokatis, kik távol voltának tőle; megjelenvén nékik és csudálatos képpen megszabadítván őket sok veszedelmektől. " (Illyés, i.m. 419.) A beneventói katasztrófa emlékét idézi a város Néri Szent Fülöpről elnevezett temploma, amelyet maga XIII. Benedek pápa szentelt föl 1727-ben. Az eseménynek egy érdekes magyar vonatkozása is van: a Beneventóba utazó pápát a Nápolyi Királyság határán gróf Althann Frigyes Mihály bíboros alkirály, váci püspök fogadta 17 diszkocsi kiséretében. Mellette ült unokaöccse Károly, aki később követte őt a váci püspöki székbe. A pápa meghivta a biborost saját kocsijába és egy órahosszat utaztak együtt a királyság területén. (

Nagy J. Győző - Klekner Tibor. A két Althann váci püspöksége 1718-1756. Vác, 1941. 44.) Réthly, i.m. 54. (1. jegyzet) Artner Edgár, Az egyházi évnek, ünnepeinek és szertartásainak kimeritő leirása és magyarázata. , Bp. 1923. 226. Egy másik régi hagyomány az esetet egy pusztitó pestisjárvány megszűnéséhez köti. Az európai pestisjárványok idején nyugaton is népszerűvé vált imádság a barokk devotio számos irodalmi termékében Angelica Oratio contra Pestem cimmel jelenik meg. Mivel a földrengések és a pestis kiszámíthatatlan váratlansággal tömegeket döntött sirba a triszagion a nép hirtelen halál elleni jajkiáltásává vált. Széles elterjedtségére mutat, hogy a szájhagyományban továbbélő folklórban is fönnmaradt. (

Erdélyi Zsuzsanna. Hegyet hágék, lőtőt lépek - archaikus népi imádságok. Bp. 1976. 269, 671, ) A földrengések kultusztörténeti vonatkozásait találóan foglalja össze egy barokk rézmetszet képecske: fölül a Szentháromság, alatta a kettőskeresztbe irt triszagion, balra Szent Emid, jobbra Néri Szent Fülöp alakjával Tibold Attila (Pápa) s zentkép-gyűjteményében, Zoltán, i.m. 33. Schoen Arnold, A budai Szent Anna-templom i.m. 50., 9. jegyzet. Sörédi Imre (Bakonysárkány) szives közlése. Károly János, Fejér vármegye története, Székesfehérvár, 1901. IV. 418.Károly János még a következő adatokat közli a móri földrengésről: (uo. 419.) : 1782. április 22-én iszonyú földrengés volt. (421) : 1810. január 14-én este 6 óra után olyan földrengés volt, hogy