Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Endrei Walter: Óbuda ipari létesítményei, 1690-1850 = Industrielle Anlagen in Óbuda 325-347
Hasonló a helyzet a csatornázással. Akárcsak Pesten - még a XIX. században is - nyilt árkokban folyt le az eső- és szennylé a Dunába. Ilyen csatornák torkollottak a folyamba pl. a Nagyszombat, Naszád és Vöröskereszt utcánál. Csak a XIX. században találkozunk a közutak, hidak, vizesárkok karbantartásával kapcsolatos megyei utasitás ok94 visszhangjával. A hidak dolgában a terményfuvarok miatt érzékenyebbek voltak az óbudaiak. Kezdettől fogva 6 hidról van tudomásunk. Ezek közül négy a Solymári patakot hidalta át a Bécsi ut, a Békásmegyer felé vezető utak, illetve a Duna mentén haladó Szentendrei ut mentén. ^5 A fennmaradó kettőt a Franki (Radl) malom patakja fölött épitették a Bécsi útnál és a kerti malomnál (filatóriumnál). Szerkezetüket illetően kőből96 épültek, vagy kő alvázas fapalló-rendszerüek^? voltak, ami nem akadályozta meg gyakori összeomlásukat. 98 Azonban hidat kell feltételeznünk pl. a Nagyszombat utcai ér vagy csatorna felett is, bár csak a XK. sz. óta igazolható. A hidak egyikéről, az 1832-35 között épült kőhidról részletes ismereteink vannak. 99 Simontsits János főszolgabiró 1832 áprilisában utasitja a környékbeli érdekelt falvak lakosságát, hogy az ürömi kőbányából 39 öl követ "múlhatatlanul O Budára a kérdéses Hidhoz bé szállítani igyekezzenek. "Erre a 6napos határidőre több mint két esztendős csend következik. 1834 augusztusában gyakorlatilag ugyanezt az utasitást az ürömi és borosjenői bíráknak adja ki Simontsits. 10 ° Végül 1835 novemberében követel 38 kocsit és 49 napszámot a "nagy Hid már elkészülvén" a környék planirozására. *°1 A vizépités terén két létesítményről kell szót ejteni. Az egyik a szokásos malomduzzasztó és csatornaépitési dimenziókat meghaladó,a selyemfilatórium számára épült 425 öl (807 m) hosszú, deszkával bélelt csatorna (1781), amelyre már utaltunk. A másik a korábbi árvizek tapasztalatai alapján 1763 előtt létesitett és 1781/82-ben átépitett partvédő töltés, amely a kastélyt, illetve a katonai ruharaktárt volt hivatva védeni. Ez a zsidó temetőtől az utóbbi épületéig terjedt, részben fonatolt, részben gerendákból és deszkákból összerótt parti fal volt, amelyet csak a már jelzett Vöröskereszt utcai vizlefolyás szakitott meg . 102 (42.kép) A Hajógyár létesítésével kapcsolatos az egyetlen folyami szabályozásról ismert óbudai adat. A régtől fogva telepitőhelyként használt Hajógyársziget-i Dunaágat az 1830-as évek elején jégtörő gerendasorral biztosítják, majd 1835-ben a Vidra kotróhajó mélyíti a medret. A müvelet Clark Ádám irányitása alatt történik. A kiemelt iszap és kavics nemcsak tekintélyes dombot eredményez a kis sziget déli csúcsán, hanem "mindenfelé hordják el az utaknak... s óbudai útszakaszoknak feltöltésire"... 103 Csak utalunk arra, hogy az óbudai patakok egyenetlen vízhozama, a békásmegyeri forrás vizének mocsárba való folyása több megoldású lecsapolási és szabályozási javaslathoz vezetett. Közülük érdekes - a többihez hasonlóan meg nem valósult - Mazzucato-féle patak335
