Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311
1969-70-ben 36 dolgozó részesült szanatóriumi ellátásban. A szakszervezet megkülönböztetett figyelemben részesítette a terhes kismamákat. Az üzemi nőgyógyász orvos rendszeresen ellenőrizte, tanácsokkal, utasításokkal látta el őket. A dolgozók egészségvédelmének szerves részét képezte az üdültetésük megszervezése és biztosítása. 1970-ben 301 fő üdülését biztosította, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetétől is jelentős számú beutalót kapott. Pl. 1969/70. években összesen 449-et. A siófoki gyermeküdülőben ez időszakban évente 200-210 gyermek üdültetését biztosította a vállalat 270 000Ft-os költséggel. A gyár Vöröskeresztes Szervezete megszervezte az önkéntes térítésmentes véradást. Az 196570-es évek között a központi gyár 1 226 dolgozója összesen 392 liter vért adott. A szakszervezet és a KISZ-aktivisták szorgalmas közönségszervező munkája nyomán a gyár többszáz dolgozója tekintette meg a főváros színházainak egy-egy előadását. 1965-70 között a gyári közönségszervezés 23 850 színházjegyet adott el. Az eladott színházjegyek száma nem kevés, de nem is megnyugtató, mert ha az évenként eladott jegyek alakulását nézzük, akkor erőteljes csökkenésnek vagyunk tanúi. Mig 1965/66-ban 10 891 jegy talált gazdára, addig 1969/70-ben már csak 5 085 db. Színházbérletek vásárlásában is hasonló tendencia érvényesült. 1965/66-ban a gyárban 211 főnek volt színházbérlete, 1968-69ben már csak 82-nek. Ez a szám 1970/71-es évadban 162 főre növekedett. A bérletvásárlás emelkedése a szocialista brigádok részvétele miatt következett be, ugyanis a Textilipari Dolgozók Szakszervezete a brigádok által megvásárolt bérletek árának 50 %-át átvállalta. A dolgozók kulturális ismeretei színvonalának emelését, a hazafiságuk elmélyítését szolgálták a városnéző séták, és országjáró kirándulások. A HFSZ kultúrotthon könyvtárának könyvállománya 1963-1970 között mintegy 6 ezer kötettel gyarapodott. A 18 000 kötetnek 1970-ben 565 olvasója volt. Korábbi években az olvasók száma 80-100 fővel meghaladta az 1970. évit, pl. 1966-ban az olvasók száma 687 fő volt, kikölcsönzött könyvek száma 1965/66-ban összesen 51 289 kötetet tett ki. Az olvasók számának csökkenéséhez hozzájárult a munkaerő-vándorlás is. Pl, 1968-ban a könyvtárnak 68 olvasója lépett ki a gyárból. De közrejátszott a fiatalok visszahúzódása is, A gyárban átlagosan 1 000-1 100 fiatal dolgozott, nagy részükhöz a könyvtárnak nem sikerült közel kerülni, állapította meg a HFSZ üzemi szakszervezeti tanács 1971. évi küldöttértekezlete. A nagyvállalat 8 éves eredménye azokat igazolta, akik sikraszálltak a létrehozásért. A vállalat a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt sikeresen helytállt, A felszabadulást követő negyedszázadban a központi gyár messze maga mögött hagyta a gyár utolsó békeév terméseredményeit. A központi gyár 1970-ben fésült szalagból több mint dupláját, a fonalból több mint négyszeresét, szövetekből közel ötszörösét termelt, mint 1938-ban. Nemcsak az 1938. évi termés-eredménye305