Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

unió Kormányának tulajdonába kerültek. E gyárak termelése a szovjet vezetés alatt, a HFSZ-hez hasonlóan számottevően növekedett. A 69 üzem 1952 októberéig eredményesen vett részt az első ötéves terv végrehajtásában. A megállapodás elősegítette az ötéves terv megvaló­sítását, s nagyszerű jele volt a magyar-szovjet barátságnak. VI. A MAGYAR TULAJDONBA KERÜLT HFSZ ELSŐ ÉVTIZEDE 1952. október 1-én a HFSZ teljesen a Magyar Népköztársaság tulajdonába és az állami szerveinek közvetlen irányítása és felügyelete alá került. A Könnyűipari Minisztérium Textilipari Igazgatósága a vál­lalat igazgatójává Turbucz Pált nevezte ki. A HFSZ vezetősége egyéb­ként változatlan maradt. A könnyülpari miniszter 1954. június 9-én M 4396 sz. utasításával felszámolta a Könnyűipari Mintabolt Vállalatot (a KMV-t), a méteráru boltjával együtt a HFSZ irányítása alá rendelte. 1954. szeptember 1-én a gyár vezetését Sári Sándor, az Engel Jakab textilgyár üzemlakatosából lett gyárigazgató vette át, mivel Turbuczot iskolára küldték. Sári 1955. február l-ig állt a gyár élén. Öt Téglás Dezső követte, aki Turbucz visszakerüléséig 1956. augusztus l-ig ve­zette a gyárat. 1952 végére az. ország gazdasági és politikai helyzete Rákosi és csoportja szubjektivista, dogmatikus, voluntarista politikája követ­keztében igen kritikussá vált. 1951-től a népgazdaság egyensúlya fel­borult, 1952-től a nemzeti jövedelem színvonala csökkent, az ország gazdasági fejlődése megtorpant. Ennek ellenére a vezetők, s a propa­ganda szervek az életszínvonal folyamatos emelkedéséről beszéltek. A lakosság áruellátásában már az 1950. év elején zavarok keletkeztek, a vezetés hiányából fakadt zavarokat áremeléssel próbálta kivédeni. A bajok tovább sűrűsödtek, 1951. év végén kénytelen volt a jegy rend­szert bevezetni. A súlyos gazdasági helyzet hatványozottan érződött a könnyű­iparban, így a gyapjuiparban is. Az Országos Tervhivatal (OT) 1952-ben kétszer is csökkentette a gyapjuipar 5 éves tervszámait. Az állam a visszafogott termelés nyersanyagszükségletét ennek ellenére nem tudta biztosítani. A gyapjugyáriak helyzetét a kötelező létszám-csökkentés is nehezítette. 1953 februárig központi utasításra a HFSZ-nek közel 600 fiatal munkást kellett átirányítania a nehéziparba. Az 1952/53-as évek fordulóján kezdődött el a HFSZ profil­tisztítása és azonos gépparkjának kialakítása. Ez a nagyarányú szer­vező munka a többi textilgyárnál 1948 közepén indult be, mindjárt a gyárak államosítása után. A GYIG 1953 elején a HFSZ-nél megszün­tette a kártoltfonódát, a gépeket a Lőrinci Gyapjufonóda kapta meg. A kártoltfonóda helyén rendezték be a gyapjuipar dessinaturáját. 289

Next

/
Thumbnails
Contents