Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

szerepe a legkésőbb bontakozott ki, ami természetes következménye a Nyugathoz képest késlelkedő városi fejlődésünknek. Itália királyságában talán 1136-ban, de biztosan 1158-ban részt vesznek a városi követek a rendi gyűlésen, 1188-ban a kasztiliai és leóni kortezeken. 229 Jellemző azonban, és ha az 1440-es évek magyarországi viszonyaira gondolunk, bizonyos mértékben analóg az angol fejlődés kezdete, mégis közel kétszáz évvel meg is előzte a magyart. Itt először Simon de Montfort hivatott meg néhány kiválasztott várost az 1265-ös rendi mozgalom során általa rendezett parlamentbe. Az 1273-as parlamentben, amely III. Henrik halálakor gyűlt össze, mialatt a trónörökös távol volt, már minden várost négy követ képviselt. Analógia a magyar fejlődéshez az is, hogy épp a XIII. században a városok adózása nem tartozott a "common council" hatáskörébe, hanem a királyéba, mint nálunk. 230 A magyarországihoz hasonló, viszonylag későn megjelenő, és gyenge befolyású városi renddel a szomszédos országokban találkozunk. Csehországban ugyan a huszita forradalmi mozgalom után a városok országgyűlési képviselete a XV. század végéig vitán felül állt, de a feudális erők ellentámadása - épp U. Ulászló alatt - 1502-ben megfosztja őket rendi jogaiktól. A városok ellentámadására 1508-ban és 1517-ben azonban visszakapják, azaz egyidőben azzal, hogy a magyarországi városok ezeket a jogokat nem gyakorolják. 231 A lengyel fejlődés időben szinte egy időben kezdődik mint a magyar. A Várnánál elesett III. (nálunk első) Ulászló választásánál résztvettek a városi követek. Később azonban csak a krakkói polgárokat találjuk meg az országgyűlésen, azonban gyakorlatilag szavazati jog nélkül, úgyhogy joggal állapithatta meg egy lengyel kutató, hogy "a lengyel városok, még a legnagyobbak sem, nem voltak soha a lengyel országgyűlésen, a Sejmben, amely már a XV. század végén kialakult, képviselve. A legnagyobb királyi városok ugyan reprezentáltatták magukat, de nem volt szavazati joguk általános ügyekben". 232 A legtöbb országban a városok adózási és katonáskodás!, hadi szerepe, valamint az, hogy földesúri jogok birtokába jutottak, segitették elő országrendiségüket, illetőleg ezen kritériumok elegendő megléte esetén jutottak be egyes városok a városi rend soraiba.233 Egy mindenesetre tény. Rendi gyűlések pozitiv szerepet csak abban az esetben játszhattak, ha az uralkodóval szemben nem jutottak túlzó hatalomhoz, és amennyiben itt a nemesség mellett a városi polgárság legalább szűk keretek között érdekeinek érvényt tudott szerezni. 234 Magyarországon és Lengyelországban erre csak nagyon kis lehetőség jutott. 28