Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Rácz Béla: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1945-1975 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1945-1975 268-311

lyet kaptak a tőkés érdekeket képviselő vezetők is. Az Ideiglenes Bi­zottság tagjainak fele az illegális üzemi bizottságból került ki, ők vala­mennyien KP tagok voltak. 1945 január utolsó napjaiban az MKP Er­zsébeti szervezetének tanácsára az Ideiglenes Bizottság tagjai sorából kizárta a tőke képviselőit, helyükbe két munkást választott be. Január végére az illegális ÜB valamennyi tagja előkerült. Szabó Károly elnökletével megtartották első legális ülésüket a gyár ko­lóniáján, mivel abban az időben még nem lehetett a gyár területére be­menni, mert az, mint láttuk, a Fegyver gyárral volt összenőve. Az első ülésen a bizottság ujabb tagokkal egészitétte ki ma­gát. Az ÜB-be ekkor még szociáldemokraták nem kerültek be. A 11 tagú ÜB 8 kommunistából és három pártonkivüliből állt. A bizottságnak 6 munkás, 2 mérnök és 3 tisztviselő tagja volt. Összetétele a munkás­vezetés biztosítása mellett azt is mutatja, hogy a HFSZ kommunistái­nak sikerült az egészséges együttműködést biztositani a műszaki és adminisztrativ dolgozókkal. Viszont a tagjai sorából hiányoztak a mun­kásnők, pedig a munkásoknak abszolút többsége nő volt. Ez az egész­ségtelen tendencia országos jelenség volt, de az európai népi demokra­tikus országok üb-i mozgalmában is érvényesült. Az ÜB első legális ülésén, ugyanúgy, mint az akkor alakult ÜB-ok többsége, nem várva felülről jött utasításokra, öntevékenyen megfogalmazta saját programját, feladatát és hatáskörét. A gyár gaz­dájának elismerte a Magyar Általános Hitelbankot (MÁH), amely a ma­gyar finánctőke fellegvára volt. Viszont ragaszkodott a gyár Üzemi és üzletvitelének szigorú ellenőrzéséhez. A tőke hatékonyabb ellenőrzése végett ugy határozott, hogy a Magyar Általános Hitelbank üzemi bizott­ságával szoros együttműködést épit ki, a lényeges Ügyeket közösen tár­gyalják meg, a döntő kérdésekben pedig a "bank üzemi bizottságának aláirása is szükséges". Az ÜB igen fontosnak tartotta a bérkérdés rendezését. Az el­nök közölte, hogy "nem lesznek 40-50 filléres bérek. .." 6 "Régi ala­csony béreket nem fizetünk, mert elégedetlenség támad, tul magas béreket sem fizethetünk, mert az inflációt hoz... "7 Az ÜB alapvető feladatának tartotta a termelés megindításának biztosítását, a munka­fegyelem megszilárdítását, a termelés fenntartását és fokozását, vala­mint a gyár alkalmazottai szociális és kulturális igényei kielégítésének biztosítását. Az ÜB hangsúlyozta, hogy a fenti kérdésekben "nem javaslat­tevő és tanácsadó szerv, hanem végrehajtó jogköre is van, vagyis ezek­ben a kérdésekben az igazgatóság csak az ÜB elnöke beleegyezésével és aláírásával dönthet: lényegesebb kérdésekben az ÜB határozata alap­ján". 8 Az ÜB feladatának tekintette még agyár alkalmazottai és mun­kásai politikai magatartásának felülbírálását, ellenőrzését, ezért prog­ramjába iktatta, hogy "Az eddig alkalmazásban lévő összes munkások és tisztviselők további alkalmaztatása felől az ÜB dönt. Ujabb alkalma­zottak felvétele csak jóváhagyásával válik érvényessé!" 9 269

Next

/
Thumbnails
Contents