Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267

A háborús eladási viszonyok és a hadinyereségek alakulása Az ÁrellenŐrzés Országos Kormánybiztosának rendeletére a háború kitörésekor az eladási árakat az 1939. augusztus 26-i szinten bár befagyasztották,de már az 1939.december 1-én bevezetett felárakkal engedélyezték, hogy a vállalatok a megnövekedett gyártási költségeik egy részét felárpótlékként hozzászámíthassák az eredeti árakhoz, ?

2 Az ÁrellenŐrzés Országos Kormánybiztosával szemben a fésüsfonódáknak igy sikerült elérni a régi kartellárak 8-10 %-os emelését.^

3 Mindez ösztönözte a termelést. A fésüsfonaltermelés 1939-ben az előző évi 3685 q-ról 5000 q fölé emelkedett, és a fésüsszövettermelés mintegy 697 ezer m-t tett ki a korábbi 533 ezer m-rel szemben. 1941-ben pedig a fésüsfonaltermelés 5580 kg-ra és a fésüsszövettermelés 893 ezer m-re növekedett. A második világháború azonban gyökeresen átalakította a világkereskedelem arculatát, különösen a hadviselő felek országaiban. Az árucsereforgalom egyensúlya megbomlott. A belső piacok a nemzetközi kapcsolatok megszakadtával sajátos fejlődésnek indultak. Az exporttevékenység csaknem megszűnt.A Fésüsfonó szövetféleségeinek 1937-ben még 15 %-át exportálta, 1940-ben alig 3,4 %-át. Amennyire megnehezült a vállalat helyzete az exportnál, annyira javult a belföldi piacon, A megnövekedett kereslet szinte valamennyi raktáron fekvő árucikket felszivott, de a cég számolt az eladási viszonyok kedvezőtlen alakulásával, mert a kereskedelem "szemben a múltban még kevésszámú, tőkeerős nagykereskedővel, most számos, részben kevésbé jól fundált, illetve kevéssé tapasztalt uj cégre épült fel." A felárrendszer helyébe 1942. július 1-én az un, "árkiegyenlitő rendszer" lépett. Az uj gyakorlatban a nyersanyagokra kalkulációs alapárakat állapítottak meg. Az igy képzett eladási árakkal jelentős értékkülönbözeti tartalékokat képezhettek.'

4 A Fésüsfonó az emelt eladási árakkal nagy forgalmat bonyolitott le. Az árukészlet felduzzadt, ami a háború befejezésével várható árcsökkenés miatt nagy kockázattal járt. A vállalat a forgalomnövekedés ellenére ezért határozta el a készletcsökkentést, melyet a beruházási terv szintén indokolt. A háborús konjunktúra éveinek pénzügyi eredménye a külföldi devizában nyújtott hitelek visszafizetése, valamint a belföldi hitelkeret további csökkentése volt. A vállalat a 20-as években még kb. 18 millió P-t kitevő tartozását 1942-ig 1, 5 millió P-re épitette le. Sőt ebből 1 milliót részvényekre konvertált. Anyagi erejét a haditermelés kezdetben növelte, amit az önfinanszirozásból végrehajtott beruházás is mutat. Nem jelentett különösebb megterhelést a három részletben kifizetett állami beruházási kölcsön jegyzése sem (720 ezer P 1939-1941-ben), valamint az sem, hogy 1938-tól a Fésüsfonó adómentessége lejárt. ?5 A háborús nyereségeknél a fő kérdés az volt, miként képezhetők az intern nyereségből különböző tartalékalapok, mivel a pénzügyi eredmények kedvezőbben alakultak, semhogy azt a magasabb adózás 244