Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267
A világgazdasági válság idején, különösen 1932-tŐl, hatalmas belső nyereségek halmozódtak fel. A vállalat 1930-38 között nyereségének mindössze 25 %-át mutatta ki hivatalosan. A nyereségeltüntetés legfőbb módszere a kapitalista gyakorlatban bevett, államilag engedélyezett belső tartalékok képzése volt. 51 Egyik lehetőségként a kimutatott készpénzkészlet és bankkövetelések kisebb összegű mérlegbe állitása kínálkozott, és tendenciózus volt a hivatalos mérlegben kimutatott nagy összegű "kétes" tartozások beállitása is, mert behajtásuk ritkán okozott nehézséget. Ezeket a tartozásokat idővel:leírták. Másrészt az extern mérleg kisebb értékű nyersanyag-, félkész- és készárukészletet mutatott ki a valóságosnál. A készleteknél tapasztalható valójában a legjelentősebb eltérés a külső és belső mérlegek között.így nyilvánvaló, hogy 1936-ra a mobil vagyon 7, 9 millió P-re emelkedett, miközben a kötelezettségek 6, 5 millió P-re csökkentek. ^ Az 1931. évi 3, 6 millió P-s eladósodott állapot 1936-ra már 1, 3 millió P mobil "vagyoniélesleg"-be csapott át. A hivatalosan kimutatott tiszta vagyon 3, 2.millió P, a tényleges 4,7 millió P volt. Ennek megfelelően a 16 P-s részvények ára a nagyközönség és az adóhatóságok felé darabonként 17,60 P-t mutatott, holott a Hitelbank belső számításai szerint értékük 25, 81 P-t ért el. Az amortizációk a magasabb leírási kulcsokkal szintén a valódi eredmények eltüntetését szolgálták. Az 1938. évi vagyonadó kivetésekor ezt az adóhatóságok fel is fedték. Emiatt az értékcsökkenési tartalékalap egy részéből 1938-ban létrehozták az un, "II. rendes tartalékalapot". A vállalat szanálása sikerült. A Fésüsfonó jövedelmezősége 1937-re a saját tőkéhez 11, 5 %, az össztőkéhez képest 7,89 % volt. 5 ^ V. BEKAPCSOLÓDÁS A HADITERMELÉSBE (1939-1944) A nyersanyagellátás nehézségei és a háborús beruházások 1939-ben kitört a második világháború. A Fésüsfonó hadiüzem lett. A vállalathoz hadiüzemi személyzeti parancsnokot rendeltek ki, aki beleszólhatott a napi termelés ügymenetébe. Jelenléte azonban nem feltételen egyezett meg a vállalat érdekeivel, mert a zavartalan haditermelés érdekében esetenként mérsékelhette a vállalkozók mértéktelen nyereségvágyát. Ugyanakkor azonban - és ez volt a fő feladata számos megtorló intézkedést foganatosított a haditermelést szabotáló munkásokkal szemben. A katonai parancsnok fennhatósága alatt alakult meg a Fésüsfonóban - az Iparügyi Minisztérium 29000/1944. sz, rendeletére - a munkaügyi választmány, melynek legfőbb tevékenysége a munkásmegmozdulások megelőzésére, a munkásoknak a szakszervezeti élettől való távoltartására, valamint a hadiipari termelés feltételeinek biztosítására irányult. 239
