Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

. tudjuk, hogy 1488-ban a nagyurakon kivül csak a megyei nemesség képviselői voltak jelen az országgyűlésen. 176 1476 őszétől kezdve azonban gyakran hivta meg a király vagy a kincstartó a városokat magához, ugy látszik tehát, hogy a királyi várospolitika a városok országgyűlési megjelenése helyett egy külön városi rendi kúria létesitésére törekedett. 177 Mint láttuk ez a kisérlet nem vezetett eredményre. A városok féltek a pénzügyi hátrányoktól. Talán nem véletlen és ez összefügghet a városi gyűlések kudarcával, hogy 1489-ben őket újból az "ország tagjának" nevezték. 178 Ebben a helyzetben következett be Mátyás halála. Mint elődje halála után is, most is meghivták a városokat a királyválasztó országgyűlésre. Éspedig akár 1489-ben az ország tagjának nevezve, őket. A meghivót a királyné, valamint nyolc főpap és főúr állította ki. 179 A városi követek tényleg meg is jelentek, ami például hasznos volt a kassaiaknak, mert igy képviselőjük értesülhetett az ellenük emelt panaszokról.180 A nagyuraknak küldött országgyűlési meghivó teljesen eltért a városokhoz intézettektől. A nagyurakat nem nevezték "membrum regni"-nek, hiszen az természetes, hogy ők azok voltak. Ezzel szemben csak őket figyelmeztették a király halála utáni esetleges belső zavarok veszélyére. 181 A századközép helyzete tért vissza: a feudális rend gyengülése arra késztette a feudális urakat, hogy osztályuk osszérdekéből elismerjék a városok politikai jogait és országrendiségét, hiszen a városok is földesurak voltak. Megkönnyitette a helyzetet, hogy 1489-ben már Mátyás is újra a rendi ország tagjainak nevezte a polgárságot. Emiitettük már, hogy az adóztatással kapcsolatban a városokat 1508-ig, illetve 1511-ig "membrum regninek" vagypedig "in corpore regni" állónak nevezték. 182 Nagyon érdekes, hogy a városok országgyűlési meghivását, illetőleg az azokon való részvételét ugyancsak 1508-ig lehet igazolni. II. Ulászló azzal hivta meg őket koronázására, hogy ők is résztvettek választásában. °

3 1491 végén a király arra az országgyűlésre hivta meg őket, amelynek az osztrák békét kellett volna megerősitenie. 184 A békéhez a városoknak és a többi rendeknek saját pecsétes oklevelekkel kellett hozzájárulni. Különösen az a pont volt fontos, amelyben a rendek kötelezték magukat, hogy II. Ulászló örökös nélküli halála esetén Miksa római királyt fogják uralkodónak elismerni. Azon a napon, amelyen a rendek kiállitották okleveleiket csak Buda és Pest városok adtak ki hasonló okleveleket, valószinüleg azért, mert csak őnáluk volt kéznél a budai országgyűlés idején a városi pecsét. A két város azonos szövegű oklevele megállapítja, hogy "domini prelati, barones, comités, proceres, nobiles, civitates et ceteri regnicole huius regni, universumque ipsum regnum et provincie ad idem pertinentes" adott esetben el fogják ismerni Miksát királynak. Ezt a feltételt elfogadják a biró, tanács, polgárság és község "qui de numero et collegio liberarum et aliarum civitatum, ceterorumque regnicolarum huius regni Hungarie sumus".^

5 Ez a formula a két testvérváros kancelláriájából származik, hiszen ők nem ismerték el a nyolc tárnoki 23