Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Koroknai Ákos: A Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár története, 1922-1945 = Geschichte der Vaterländischen Kammgarnspinnerei und Weberei, 1922-1945 219-267
gyár Gyapjú- és Kötöttárugyárnak és a Váci Első Magyar Szövő- és Kötszövőgyárnak szállíthatott fonalakat a kvótamegoszlástól függetlenül. Más vállalatoknak azonban legfeljebb évi 60 ezer kg fésüsfonalat adhatott el. A fonaltermelés felosztása vonatkozott a saját továbbfeldolgozó üzemrészeknek szállított mennyiségekre is. A Fésüsfonószállitási kvótája - az orsószámnak (15060) megfelelően - 47,2 %-ot tett ki. Az egyezmény betartásának ellenőrzésére hozták létre a "Fésüsfonók Ellenőrző Irodáját". A tagok nem létesíthettek uj belföldi gyárakat még közvetve sem, és a közösen megállapított áraknál olcsóbban nem értékesíthettek. A kartell 1947. december 31-ig állt fenn. J 5 A fonaleladásban a Fésüsfonót a kartell megalakulásáig az Igler és Tsa bizományos cég képviselte. A fésüsfonalakat feldolgozó szövő- és köt szövővállalat ok szintén a vevőkört gyarapitották. A szöveteladásokat továbbra is aLana cég bonyolította, de a vállalat saját eladási osztályt is szervezett már. Nagyobb megrendelőknek számitottak az állami szervek: a belügy-, a honvédelmi-, a pénzügyminisztérium és a MÁV is. A francia-angol közeledés meghiúsulása, Olaszország kiválása a Népszövetségből és a német-japán egyezményhez csatlakozásának kedvezőtlen visszhangja, a távolkeleti konfliktusban Összeült brüsszeli 9 hatalmi konferencia eredménytelensége, a spanyol polgárháború megoldatlan helyzete, a nemzetközi méretű fegyverkezés és a tőkés túltermelés, 1937. folyamán, a világgazdaságban fennakadásokra vezetett. A textilipari fellendülés 1937 harmadik negyedében megtört. A mezőgazdasági termelés visszaesése miatt a fogyasztók vásárlóereje gyengült. Az 1938. évi magas gyapjú átvételi árak, a kötött gazdálkodás különféle megszoritásai, a szezoncikkek értékesítési szakaszának eltolódása a kedvezőtlen időjárás miatt, mind az általános konjunkturaromlást jelezték. ^° A belföldi piacon a vállalat helyzete megnehezült az uj kereskedelmi szerződésekkel, mert az olcsóbb világpiaci anyagárakkal kalkulált importáruk versenyképesebbnek bizonyultak a Fésüsfonó magas anyagköltséggel kialakított árainál.*'' Az exportforgalom jelentéktelen volt. A nyugateurópai országok piacára továbbra sem sikerült betörni. A 30-as években az exportforgalom 15-37 %-a Jugoszláviába irányult, A vállalat azonban 1935-től a német szövőgyárak rendkívül alacsony áraival itt sem tudott lépést tartani,Valamennyi balkáni országban hasonló helyzet állt elő, A skandináv államok a kiviteli értékből 1937/38-ban 10-14 %-kal részesed48 tek. Az ausztriai és jugoszláviai kivitel visszaesésével egyidejűleg viszont megnövekedett a közelkeleti export. A fő piac Egyiptom volt. A 30-as évek elején az exportnak kb. 20 %-a irányult ide, de 1936-ban már 60,4 %-a! Az olasz szövetdömping hatására azonban 1937-től itt is visszaesés következett be. A Fésüsfonó 1934-től évi 530-570 ezer m fésűsszövetet és több mint 6 ezer q fésüsfonalat gyártott. Korábban - 1929-34 között - a fésűs szövettermeié s csak 250-450 ezer m, a fésüsfonaltermelés pedig 3-4 ezer q körül mozgott» A javuló termelési mutatók a pénzügyi ered237
