Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Létay Miklós: Óbuda parasztpolgárainak anyagi kultúrája és társadalma, 1848-1945, I. = Materielle Kultur und Gesellschaft der Bauernbürger von Óbuda, 1848-1945 152-199

A prések anyaga tölgyfa, csupán két alkatrésze kő. A szerkezet törzsét két darab, egymástól körülbelül 50 cm. távolságban párhuzamosan álló, 2-3 m. magas fakeret adja, melyeket alul, talpakon nyugvó három gerenda ("stokk"; ném. Stock» fatönk, talapzat) fog közre. Ezeken fekszik a peremes, kifolyócsőrrel ellátott "asztal" ("pressped"; ném. Presse - sajtó, prés, Piédestal = talapzat, emelvény), mely lehetett négyszögletes vagy ovális. Az előbbin kör-, az utóbbin ovális alakú "kosarat"("pr

eszstander") használtak, Az "asztal" eredetileg fából készültedé amikor a használattól tönkrement, faragott kővel pótolták, sőt a XIX. század második felében a prések többsége már igy készült. A két anyag cseréje a tulajdonosok praktikus gondolkozásával,igényességével és vagyoni szintjével egyaránt összefüggött. A kettős fakeret között, hozzávetőleg 2 m. magasságban, vizszintesen, 0,4 x 0,4 x 5-6 m. hosszú gerenda ("pam"; Baum = fa, szálfa) helyezkedik el. Messze kinyúló egyik végén függőleges lyuk található, amelyben felső felén csavarmenetes, a gerenda felett fa anyacsavarban forgó farud ("spindl") függ. A rud alsó végéhez vasalásokkal kapcsolódik az enyhén csonkakup alakú, 15-20 mázsás kősuly ("stein"). Félig a földbe süllyed,mivel téglával, kőlappal kibélelt gödörben foglal helyet. A súlytól távolabb eső, két függőleges keret szakaszt (szárfa) hosszúkás tengelynyilás töri át. Ebbe illeszkedik a főfa innenső végébe ütött rövid, fahenger. Tehát az egykarú emelő módjára működő gerenda fel-le mozoghat,de előre-hátra nem csúszhat el. A magyar borsajtók jelenlegi rendszerezése szerint Óbudán a főfás prések kősulyos fajtáját használták. 48 A szomszédos Buda vagy Mór, Sopron, Pozsony szőlőtermelő, főleg német polgárai ugyanilyen eszközzel dolgoztak. A fa helyett kőből készült "asztal", a présgödör kialakitása, a szárfák támasztópillérei miatt ez a prés kétségtelenül fejlettebb az országban másutt is fellelhető példányoknál. 49 Az eltérések módosabb, igényesebb társadalmi réteg kezén való előfordulásukból fakadtak. A préselés a következőképpen történt. Az "asztal"-ra állitott "kosarat" megtöltötték szőlővel, majd a két darabból álló "fedő"-vei ("ganz"; ném. Ganz = tömb) letakarták. Ennek tetejére fahasábokat ("undelog"; ném. Unterlage = alátét, alj) helyeztek, vagyis kitöltötték a "kosár" felső pereme és a vizszintes, kezdő helyzetben levő főfa közötti rést. A tengelynyilásból kihúzták a faékeket ("nódl"; ném. Nadel = tü). Az "orsó"-ba ("spindl"; ném. Spindel = orsó) csúsztatható forgatókar segitségével a gerenda szabad végét a lehető legmagasabb felnyomták. Másik vége közben lefelé csúszott, igy most a tengelynyilás felső része vált szabaddá, átjárhatóvá. Az ékeket ide betolták s ezáltal rögzitették a főfa enyhén ferde helyzetét. Végül az orsó lassú elforgatásával a kősulyt a levegőbe emelték és ezzel megkezdődött a préselés. A "kosár" résein át a must az "asztal"-ra illetve a kifolyócsővön keresztül az alá tett kádba folyt. 180