Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

ez a tér a helység központjában van, s hogy az erősen adózó zsidó köz­ség éppen a piac miatt épitette ide középületeit és boltjait, sőt nemcsak a zsidók,hanem a pékek is ezért épitették ide házaikat; ezenkivül a kas­tély előtti tér az újlakiak számára is tul messze van. Hogy hivatalos in­tézkedés történt-e a piac visszahelyezésére, nem sikerült kideríteni; feltehető azonban, hogy a hetipiacokat újra régi helyükön tartották, mert 1795-ben ujabb határozatot kellett hozni a piacnak a Judenplatz-ról a kastély előtti térre való áthelyezéséről, ismét a katonai ruházati bizott­ság követelésére. * 3 4 Egy 1826-ban megjelent Óbuda-térképen, 13£ > amely az utcaneveket magyarul közli,a mai Fő tér szerepel Nagy Piatz néven. Az 1858-61-es Varásdy-térképen viszont a volt Judenplatz a Grünplatz nevet viseli, amiből arra lehet következtetni, hogy itt lega­lábbis zöldség- és gyümölcspiacot tartottak. Utcanevek A XVIII, századi Óbuda-térképeken még nem találunk utca­neveket. Más forrásokban is csak néhány utca neve fordul elő. Ennek egyik oka az lehet, hogy amig a település kicsiny volt, és az emberek ismerték egymást, a tájékozódáshoz nem feltétlenül kellettek utcanevek. Talán nem tekinthető véletlennek, hogy a XVIII. századi forrásokban először az 1748-1749 körül keletkezett "uj telep" utcáinak nevével ta­lálkozunk: a már emiitett Új utca, Kiscelli utca, Szentendrei utca és Miklós utca elnevezéssel. Az Uj utca neve nem szorul magyarázatra, a Kiscelli utca a város központjából a kiscelli dombra vitt, (amely a Mariazell-i kegykép másolatát magában foglaló, a már korábban Klein Mariazell-nek nevezett kápolnáról, majd a helyén: épített trinitárius kolostorról és templomról nyertenevét). A Szentendrei utcán át veze­tett észak felé a szentendrei országút, amely meglehetősen élénk for­galmat bonyolitott le. A Miklós utcát a telepítő földesúr, Zichy Miklós keresztnevéről, illetve védőszentjéről nevezték el, ugyanúgy, mint a néhány évvel később ennek közelében keletkezett másik zsellér-utcát, az Erzsébet utcát, Zichy Miklósné Berényi Erzsébetről. A Hauptgasse ,Fő utca névvel is a XVIII. század második felé­ben találkozunk először, akárcsak a feljebb tárgyalt Judenplatz eine ­vezessél. A XIX. század első felének térképein az óbudai utcanevek te­kintetében meglehetősen nagy zűrzavar uralkodik. Vörös László 1826-os, Blaschnek Sámuel 1832-es, Tomola Ferdinánd 1836-os tér­képén csak a Fő, Pacsirtamező, Oskola, Szentendrei utca elhelyezése egyezik meg a valósággal és található meg valamennyin. Az 1826-os és 1836-os térképen ezenkivül szerepel a Kis sor (Kleine Zeil) utca, a ké­sőbbi Korona utca helyén. Mindhárom térképen névvel szerepel a mai Vörösvári ut, az 1826-oson Csorda utca, az 1832-esen Haltergasse , az 1836-oson Csordás utca néven. Az elnevezés eredete nemcsak az le­het, hogy erre hajtották a legelőre a csordát, hanem az is, hogy az 135

Next

/
Thumbnails
Contents