Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

ház falába a Szentháromságot ábrázoló barokk kőfaragvány volt beé­pitve (10. kép); minthogy a Szentháromság-szobrokat általában a pes­tisjárványokkal kapcsolatban állitották fel, elképzelhető, hogy ez a szo­bor - amely közönséges lakóház számára tul nagynak látszik - az egy­kori pestis kórház helyét jelölte. Az óbudai szegényház alapítása ugy történt, hogy 1777-ben két óbudai lakos "a helybeli és az ide vetődő szegény betegek" elhelyezé­sére megvásárolta Redlich Mátyás posztókészitő házát, majd különböző óbudai céhek és magánszemélyek adom anyaiból pénzalapot gyűjtött ösz­sze, hogy ennek kamataiból fenntartható legyen a szegényház. "1 Az in­tézmény első helye a Kiscelli utca mai páratlan házsorának elején, az akkor még ott lévő katolikus temető tőszomszédságában volt. A fel­váltva Arm^nhauss-nak és Spital-nak nevezett szegényház-kórház 1821­ben került át innen a mai Kórház utcába, a XVIII. század végén meg­nyitott ujabb katolikus temető délkeleti sarkába (talán nem véletle­nül helyezték a szegényházat mindig a temető mellé; a lakók többsége a szegényházból igen hamar sírba került). Erről az épületről kapta ne­vét a Kórház utca. Urasági ég birtokigazgatási épületek AZichy-grófok Óbudát is magában foglaló Buda-környéki ura­dalmuk központját 1686 után először Zsámbékon rendezték be, ahol egy viszonylag épségben fennmaradt, a törökök által is használt középkori eredetű kisebb várat alakítottak át földesúri kastéllyá. Az uradalom központját csak az 1730-40-es években helyezték át Óbudára. A XVII. század végén a későbbi óbudai Zichy-kastély helyén csak egy földesúri majorépület állt. Egy 1727-es leirás szerint itt a major gazda két szobát, konyhát, kamrát magában foglaló lakásához 18 öl (kb. 35 méter) hosszú szin csatlakozott, amelyben a szőlőprése­ket tartották és az urasági gabonát tárolták. ^ 2 Zichy Péter 1726-ban bekövetkezett halála után özvegye, Bercsényi Zsuzsanna Óbudát válasz­totta özvegyi rezidenciául. 1728-ban a grófnő - fiával, Zichy Miklóssal kötött szerződésében - kijelentette, hogy Óbudán "személyéhez és ren­dihez illő" épületet fog emeltetni. ®* Ez az első óbudai Zichy-kastély az eddigi urasági major he­lyén épült, valószínűleg 1729-1730-ban. Az 1732-es canonica visitatio­ban már említés történt a Zichy-kastélyban lévő urasági kápolnáról. BélMátyás 1737-ben megjelent munkájában "urbana villa "-nak nevezte a grófi házat,amely leírása szerint a város északi felében, a kis és nagy szigettel szemközti Duna-parton állt; az épület, amelynek sarkait sze­rényméretü tornyok diszitették, a lakószobák mellett ebédlőtermet és kápolnát foglalt magában.^4 Az óbudai trinitáriusok protocolluma 1738­ban kastélynak nevezte a Zichy-házat, amely a leirás szerint az egy­kori prépostsági templom romjaitól mintegy 40 lépésre északra állt. y5 127

Next

/
Thumbnails
Contents