Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151

Templomok, iskolák, temetők A XVII. század végéig Óbudát eredeti magyar - református lakosai lakták. A város egyetlen templomát, amely szinte biztosan azonos volt a középkori plébániatemplommal, a kálvinisták használták folyamatosan a hódoltság egész tartama alatt, 54 és még utána is több mint egy évtizedig, 1698-ban, amikor ifjabb Zichy István, dbuda akkori földesura nagyobb német telepescsoportot (több mint 50 családot) költöztetett a városba,

55 a templomot elvették a kálvinistáktól és a katolikus németeknek adták át. Ennek helyén épült 1744-1749 közt a ma is álló Szent Péter és Pál főplébánia templom.

56 Katolikus plébániaépületről az 1732-es canonica visitatio tett először említést, megállapítva, hogy az akkori plébános költségén nemrég egy szobával bővült, s egyébként is jó állapotban van. 5

? Eszerint akkor már nem lehetett egészen uj épület. Helyéről a visitatio jegyzőkönyve nem emlékezett meg, de mivel az 1756-ban emelt - a Lajos utca 168. sz. alatt ma is álló - uj, emeletes plébánia a régi épületnek egy jobbágytelekkel megnövelt telkén épült, 5

8 kétségtelen, hogy az első plébánia ugyanitt állt. Á katolikus iskola története ugyancsak a XVIII. század első évtizedeibe nyúlik vissza. A

,,

ludim^gisJter

,, foglalkozás-megjelölés a fennmaradt anyakönyveknek már az első köteteiben előfordul. oa Iskolaépület létezésére az első adat 1733-ból való.

60 Hogy az iskola mikor épült, nem derül ki az átnézett forrásokból. 1733-ban már javítási költségeiről esett szó, s később is ezekkel kapcsolatban szerepelt a községi számadáskönyvekben. 1777-ben, amikor az akkor már kamarauradalmi Óbuda jószágigazgatójának jelentést kellett készitenie az is* kola állapotáról, az épités évére vonatkozó kérdésre nexn tudott válaszolni. •*" 1786-ból van leirásunk az iskola épületéről: Lachner Gáspár tanitó szerint az egyetlen tanterem sötét és nedves helyiség volt, falain patakokban csorgott a viz; a gyermekek lócákon szorongtak s egymástól mozdulni sem tudtak; a mintegy 400 iskoláskorú óbudai gyermek közül 206 járt iskolába, abba az egyetlen helyiségbe zsúfolva, ahol a tanító szerint csak (!) 80 tanulót lett volna szabad elhelyezni. Az iskola bővítésére, átépítésére 1785-ben terv készült, s ez alkalomból maradt fenn a régi iskola alaprajza. 6

^ (6. kép). Ennek a felvételi rajznak a Var ásdy- tér képpel való egybevetéséből, továbbá az 1785/86-os községi adókönyyből megállapítható, hogy Óbuda első iskolája a mai Óbudai utcában, a plébániaépület mögött állt. 1786-ban a Helytartótanács ujabb terveket készített az iskola átépítésére, s közülük a legolcsóbb megoldást kiválasztva, 1787-re meg is építették az uj iskolát.

64 1788-ban a városi magisztrátus azt a javaslatot terjesztette elő, hogy épitsenek külön leányiskolát, mert már az uj Iskola is szűknek bizonyult. 65 1789-re a leányiskola terveit jóváhagyták,

66 és az épület hamarosan készen állt. 121