Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)

Kubinyi András: A magyarországi városok országrendiségének kérdéséhez : különös tekintettel az 1458-1526 közti időre = Zur Frage des Landesständwesens der Städte Ungarns : mit besonderer Rücksicht auf die Zeit, 1458-1526 7-48

vétség tagjai nagy szerepet játszottak a század közepén a téritoriális gyűléseken. Mindkét szövetség egymáshoz viszonylag közelfekvő városokból alakult. Tárgyalásaik első oka valószínűleg a közös joggyakorlat, illetve Ítélkezés kialakítása volt, amelyet később politikai célkitűzések is követtek. Az őt város szövetségéből azonban kezdeteitől eltérőleg nem alakult ki közös Ítélőszék. A legfontosabb városszövetség a tárnokszékből alakult. Mint emiitettük, itt birótársként a nagyobb városok képviselői vettek részt. Legkésőbb 1453-tól a hét város nem csak a nemesi birótársakat,hanem azon városok képviselőit is, amelyek nem tartoztak szövetségükhöz, kiszorították a tárnokszékről. 1439-ben Esztergom még birótársakat delegált, ehhez az 50-es évektől már nem volt joga. A hét tárnoki városhoz három olyan város is tartozott, amely az Öt város szövetségének is tagja volt és ez a tény is indokolja, hogy az utóbbi nem alakitott ki közős itélőszéket. A hét város: Buda, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Eperjes a budai jogot alkalmazta, amely alapjává vált egy még Zsigmond uralkodása alatt a hét város használatára megszerkesztett jogkönyvnek. Ezen felül mindannyian jelentős kereskedővárosok is voltak. A közös joggyakorlat és gazdasági érdek ahhoz vezetett, hogy ez a városcsoport a trónviszályok idején ki tudta sajátítani a maga számára a tárnokszéket. A városok egymás közötti kapcsolatai azonban nem csak bíráskodási és gazdasági jellegűek voltak. Amikor Erzsébet özvegy királyné 1441-ben Sopront a császárnak elzálogosította, akkor a pozsonyiak óvást emeltek, mivel "Sy der sieben Stet ayne sind und wellen sich von der heiligen Cron nicth theilenlassen".52 A rendek és I. Ulászló is azt az álláspontot képviselték, hogy ezt a várost nem lehet elidegeníteni, 5

^ Az elidegenítést megtiltó kiváltságlevelet tudomásunk szerint ugyan sohasem adtak kies az is tény,hogy ezt a kiváltságot sokszor megsértették, mégis ugy tűnik, hogy a hét város szövetsége létrehozásához hozzájárult a királyhoz fűződő közvetlen kapcsolat megtartására irányuló törekvés is. E szövetség kezdeteit Zsigmond idejében kell keresnünk. A hét város azt a jogot is megszerezte, hogy statútumokat alkosson és már az első, 1456-ból fennmaradt statútum is mutatja, hogy a városok szövetségüket szabadságaik megtartása végett hozták létre. 54 A tárnoki városok nem egymás közelében feküdtek. Az ország központjában fekvő Budán kívül a többit a határon szétszórva találjuk. A városoknak valóban védelemre volt szükségük az elidegenítések ellen. Már Albert, de főleg közvetlen utódai sok várost eladományoztak vagy elzálogosítottak. Hozzájárult még ehhez, hogy a nagyurak felhasználták a trónviszályokat a királyi városok megszállására. Többnyire városkapitányi címmel átvették "védelmüket" és ezáltal gyakorlatilag földesuraikká váltak. 55 11