Tanulmányok Budapest Múltjából 21. (1979)
Gál Éva, [L.]: Óbuda helyrajza a hódoltság végétől a XIX. század közepéig = Topographie Óbudas (Alt-Ofen) vom Ende des 17. bis Mitte des 19. Jahrhunderts 105-151
dához való csatolását szó nélkül hagyták volna. A határ megváltozása tehát nem következhetett be ebben az évtizedben. A XVII. század egész folyamán semmi nyoma nincs annak, hogy az Óbuda-Buda határ változott, vagy akár vitatott lett volna. A Zichyek, akik 1659-től birtokolták a későbbi óbudai uradalmat, a középkorig visszamenőleg, a hódoltság idejét is beleértve, összegyűjtöttek minden jogbiztositó iratot, köztük az uradalom helységeivel kapcsolatos határviták és perek iratait is, ezek közül azonban egy sem vonatkozik Óbudára. A török kiűzése után, 1697-ben Pest megye tisztviselői széles körű tanúkihallgatást és határjárást tartottak Buda város határának megállapítására. A Buda-Óbuda közti szakaszt régi óbudai lakosok vezetésével járták be, és az ő vallomásuk alapján rögzitették. ^ Az Óbudán született, 1697-ben 60éves Varga György és társai által adott helymeghatározásokat ma már szinte ugyanolyan nehéz azonositani, mint az 1355-ösöket; 20 de abból, hogy az 1697-től a határnak térképen való ábrázolásáig eltelt hét évtizedben Óbuda és Buda között csak egy jelentéktelen, néhány négyszögölnyi terület miatt volt vita, arra következtethetünk, hogy az óbudai magyarok a XVII. század végén ugyanazt a határt mutatták meg a vármegyei uraknak, amelyik azután a XVIII; században is, 'sőt egészen 1873-ig fennállt, 1700-ban Zichy László, Óbuda akkori földesura panaszt tett Buda ellen, amely szerinte óbudai területen állitotta fel a város akasztófáját (egy későbbi tanúvallomás szerint "Neistifften fellyül, szőlőkhöz közel"). A két helység közti határt ekkor Zichy instanciájára, s az általa lemásoltatott 1355-ös oklevéllel a kezükben járták be a megyei tisztviselők, megint csak öreg óbudai magyarok vezetésével, 21 Miután Óbuda földesura ezt követően, 1702-ben, 1708-ban, 1720-ban, 1735-ben is csak az akasztófa helye miatt pereskedett Budával,22 biztosra vehető, hogy 1700-ban Zichy az 1767-ben térképre vetett határt fogadta el Óbuda déli határául, - mégpedig ezúttal éppen a Lajos király oklevelében foglalt helymeghatározásokra is hivatkozva. Mindegek alapján ugy látszik, hogy Óbuda déli határa a Zichyek földesurasága idején nem változott, sőt - tekintetbe véve a lakosság folytonosságát - az azt megelőző évszázadban sem. Hogy a török uralom kezdete előtt történt-e (és ha igen, mikor) határváltozás Buda és Óbuda között, annak megállapitására a középkor történetének . kutatói hivatottak. A budai akasztófa helye körüli vitán kivül Óbudának Ürömmel, Solymárral és Hidegkuttal volt még vitás határügye a tárgyalt időszakban. Hidegkút az 1730-as évektől kezdve meg-megujuló küzdelmet folytatott a Hármashatár-hegy és a Virágos-nyereg alatti lejtőn elterülő, legelőnek használt bozótos terület (" dumeta ") megszerzéséért. E határvita, amelynek több érdekes tanúkihallgatást és térképet köszönhetünk, Hidegkutra nézve eredménytelenül végződött. «3 112
