Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - L. NAGY Zsuzsa: Politikai erők, politikai harcok Budapesten a századfordulótól a második világháború végéig - L. NAGY Zsuzsa válasza a hozzászólásokra

Azért emlitem ezt, mert egy kicsit szemben áll azzal az eddigi elképzeléssel, hogy tulajdonképpen semmi sem történt ebben a fővárosi törvényhatósági bizottságban. Persze ez nem az egyéni szándékoktól függött, hanem azon társadalmi viszonyoknak és társadalmi mozgásoknak a következtében alakult igy, amely éppen a húszas évek második felében, ebben az enyhébb, -idézőjelben enyhébb - légkörben megvalósulhatott. L. NAGY Zsuzsa válasza a hozzászólásokra: A szekció elnöke nagyon megkönnyitette helyzetemet, mivel minden hozzászólást értékelt, kommentált. így nekem nem sok feladatom maradt. Legelőször is szeretném megköszönni türelmüket és főleg érdeklődésüket, amit ugy fogok föl, mint a korszak és a téma iránti érdeklődést. Nagyon örülök annak, hogy a hozzászólások igen sokirányuak voltak és igy a községi politika, az urbanizációs elgondolások, a munkásmozgalom, a polgári radikálisok kérdésében kiszélesitették az előadást, pontosabbá tették Budapest helyének, súlyának kijelölését az ország politikai életében. Külföldi kollégáink viszont az összevetést már nemzetközivé tágitották. Azt hiszem, valójában igen kevés olyan kérdés került szóba, amelyben tényleges ellentét vagy vita volna közöttünk. Talán leginkább arról volt szó, hogy igen sokszor roppant szűken, rövidre fogva kellett fogalmaznom és emiatt hiányérzet, sőt félreértés keletkezhetett. Nagyrészt ezt éreztem ki Dolmányos István hozzászólásából is, noha Bárczy István és a Bárczy-éra megitélésében felfogásunk különbözik. Ezért erre szeretnék röviden kitérni. Teljesen egyetértek Dolmányos Istvánnal abban, hogy annak a városfejlesztő-városépitő szociális és kulturális politikának, amely tulajdonképpen 1906-tól bontakozott ki nagy lendülettel, természetesen meg volt az előzménye személyekben, müvekben, kezdeményezésekben. Azonban ugy érzem, két dologban is ki "kell tartsak a magam felfogása mellett. Igy abban, hogy egy nagyobb korszakon belül mégiscsak önálló kis periódusnak tekintsem a Bárczy-korszakot azért, mert ha az előzményekkel, vagy méginkább a két világháború közötti idővel vetem össze, akkor mindenképpen azt kell megállapítanom, hogy anyagi befektetésekben, szellemiekben, koncepcióban, effektiv alkotásban, akár a közművelődés területét veszem figyelembe, akár egyebeket, olyan egységesen és olyan széleskörűen nem alkotott városvezetés, mint ebben az időszakban. Előadásomban nem volt mód arra, hogy ezekről részletesebben szóljak. Azonban U

gy érzem, az önmagában véve is sokat mond, hogy milyen gárdával, szakemberekkel dolgozott a városvezetés, - s erre utaltam is. A másik vita-pont magának Barczynak megitélésével kapcsolatos. Semmiképpen sem érzem Bárczyt olyan figurának a város élén, akit a koaliciós kormány illetve annak politikai erői "mentettek át" a város élére. Akik Bárczyt leginkább akarták a város élén, azok elsősorban polgári, nagypolgári erők, liberális, radikális polgári körök, sőt, a szociáldemokrata munkásmozgalom volt. Dolmányos István ellenvetéseit nem éreztem kellően meggyőzőéknek, megalapozottaknak. Ezzel összefüggésben azonban szeretnék utalni arra, amit mások is emiitettek,hogy részletesebb kifejtésben a városházi politikát, azon belül a liberális irányzatok, pártok helyét, felfogását, útját az egész áttekintett polgári korszakban árnyaltabban, sokrétűbben lehet és kell bemutatni. Végülis azt hiszem, a feladat az volt, hogy számot adjunk egymásnak munkánkról és kitapintsuk azokat a további feladatokat, amelyeket meg kell oldanunk. A magam számára nagyon hasznosnak és gondolatébresztőnek, munkára serkentőnek éreztem mindazt, amit a hozzászólók elmondtak, s azt hasznosítani is szeretném. 95