Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében

országterület ugyan eleve iparosodottabbá vált, mégis Budapest szerepe az ipari termelésben automatikusan megnövekedett. A szlovákiai és az erdélyi ipari centrumok különválása Budapest gyáriparának részesedését az ország össztermelésében a korábbi 28 %-ról 50 %ra emelte ! Ha tehát Budapest az ipari termelés nagy hányadát összpontosítva korábban is mintegy vonzotta az ujabb létesítményeket, most ez a hatás megsokszorozódott. Korábban - bár megközelítően sem Budapesthez hasonló jelentőséggel - akadt még néhány nagyobb iparosodott város - Pozsony, Temesvár, Arad, Kolozsvár stb. -, amely egyes országrészek ipari és kereskedelmi központja volt, s a helyi piac keretein túlemelkedve nagyobb területekre éreztette felszívó hatását. Most azonban ez a helyzet megváltozott. Az uj országterületen egyedül Budapest maradt olyan központ, amely az ország más területeire hatványozott mértékű vonzerőt gyakorolt. Az országon belüli távolságok rendkívül lecsökkentek és gyakorlatilag a legtávolabb fekvő vidéki város is legfeljebb 200 km-re volt a fővárostól. Budapest ugyan korábban is az ut- és vasúthálózat középpontja volt, most a lecsökkent távolságok következtében ez a központi szerep rendkívül megnövekedett. Ez maga után vonta a nyersanyaglelőhelyek ipartelepítő hatásának elhalványodását, hiszen a rövid távolságok és a könnyű vasúti közlekedés Budapestet minden nyersanyagforráshoz közel hozta. Sőt, gyakorlatilag a főváros került legközelebb a nyersanyagforrásokhoz, amennyiben az uj országterület nyersanyagszegénysége következtében a gyáripar legtöbb ága jelentős mértékben külföldi nyersanyagra épült, amely - akár viziuton, akár vasúton jött az országba Budapestre futott be. A főváros még a nyersanyagok és bányászati termékek elosztóhelyének szerepét és betöltötte. 2? A kérdés, hogy az adott körülmények között milyen lesz Budapest fejlődése, azonban még nyitva volt. Elméletileg számolni lehetett bizonyos visszaeséssel is a főváros fejlődésében. Budapest tulméretezettsége az uj helyzetben kétségtelenné vált, s a világosan mutatkozó egyensúlyi zavarok előidézhették volna a főváros hanyatlását, országos gazdasági jelentőségének csökkenését. (Tegyük hozzá, hogy az uj helyzetben a főváros részesedésének relatív csökkenése sem jelentett volna feltétlen negatívumot az ország egész gazdasági fejlődése szempontjából. ) Az adott gazdasági helyzetben még konjunktúra - melynek hosszú ideig nem voltak meg a feltételei - esetén sem lehettek elégségesek a spontán gazdasági erők valamiféle tudatos belső átcsoportosításhoz. Hiszen a korábban emiitett szempontok miatt lényegében a profitmaximalizálási szempontok s az egyszerű gazdasági ráció is Budapest vagy a Pestkörnyék mellett szólt az ipartelepítés helyének kiválasztása során. Tudatos állami gazdaságpolitika esetleg eltekinthetett volna olykor a gazdaságosság közvetlen szempontjaitól és a szociális vagy politikai szempontokra tekintettel tehetett volna kísérletet a vidék gyorsabb fejlesztésére. Erre azonban gyakorlatilag nem volt lehetőség, mivel az állam nem rendelkezett a gazdaságirányítás eszközeivel, sőt az infláció stb. következtében az államháztartás korábbi eszközei is jórészt megcsappantak. *° így tehát Budapest szerepének csökkenése valójában csakis az ország általános gazdasági hanyatlása esetén következhetett be. Ezzel szemben minden konjunkturális mozzanat részben Budapesten keresztül közvetitődhetett a vidék felé, részben magának a fővárosnak a révén jelentkezett, az töltötte be az indikátor szerepét az ország gazdasági életében. Az inflációs időszak talán még nem mutatta meg a tényleges kapcsolatot Budapest és a vidék gazdasági fejlődése között. (Az ellenforradalmi korszak kezdetének fővárosellenes s mobil tőkeellenes demagógiájánakis volt ebben, különösen 1921-ig, szerepe). A 20-as évek közeé-étől ez azonban egyértelműbbé vált, hiszen az államháztartás és pénzügyi szanálás után egyértelműen Budapest rendelkezett azokkal a nemzetközi gazdasági kapcsolatokkal, amelyek révén a 20-as évek második felének gazdasági fellendülésében nagy szerepet játszó külföldi tőkét közvetíthette. Bár a fellendülés gyümölcseit a vidék is élvezte, de csak a főváros nyomán. Annál is inkább, mivel a kedvező agrárárak ingatagsága, a meFellner F. : Budapest szerepe a dunai forgalomban. Bp. é. n. 7. 1. A probléma egyébként is bonyolult, hiszen felszabadulás utáni fejlődésünk, amikor az állam megfelelő eszközökkel rendelkezik, az átcsoportosítás a népgazdaság károsodása nélkül csak igen kis ütemben következett be. В 5