Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

A. SZEKCIÓ (Kapitalista korszak) - RÁNKI György: Budapest szerepe az ország gazdasági fejlődésében

Ha egy pillantást vetünk Budapest gazdasági életének legfontosabb mutatóira, akkor plasztikusan jellemeztük az uj fejlődési tendenciákat egyfelől, Budapest mindinkább meghatározó szerepét az ország egész gazdasági növekedésére másfelől. Két évtized alatt ismét közel 300 000 fővel gyarapodott a város lakossága, a háború előtt elérve a 900 000 főt (a peremvárosokkal együtt már túlhaladva a milliót). (Tegyük hozzá témánk szempontjából zárójelbe, hogy 1880-ban 45 %, 1910-ben 86 % volt magyar anyanyelvű. ) A 300 000 fős tényleges szaporodásból negyedmillió a vándorlási többlet, tehát a mezőgazdaság népességfeleslegéből ujabb tekintélyes részt volt képes a főváros felszívni. A lakosságszaporulat, bár egyre súlyosbodó lakásviszonyok mellett, mégis 5 000 uj ház épitésére ösztönzött, s tekintettel arra, hogy ebből már csak 20 % volt földszintes és 20 % egyemeletes ház, a modern városkép kialakulása, elsősorban Budapest belső lakónegyedeit illetően, jórészt ebben az időben történt. A szobák száma 140 000 egységgel gyarapodott az adott időszakban. Mig 1880-ban még csupán a házak egynegyedében volt vízvezeték, addig 1910-ben már 85%-ában. Az utak aszfaltja és kövezete 1890-1 910 között 450 ha-ról 70 ha-ra emelkedett, a 200 km hosszú uj csatorna és 400 km uj vízhálózat, a megháromszorozódott gázfogyasztás, a megjelenő villamosvonalak hálózata, a modern középületek (közigazgatási, kulturális és oktatási) gyarapodó száma gyökeresen megváltoztatta a városképet. Budapest lüktető életét mi sem jelezte jobban, hogy mig 1890-ben 24 millió q árut hoztak és 13 millió q árut vittek el Budapestről, ez a mennyiség 1900-ban 41 millió, illetve 21 millió q-ra, majd 1911-ig - háború előtti csúcspont - 86 millió, illetve 35 millió q-ra emelkedett; ezen két évtized alatt több mint megkétszereződött. 1890 és 1913 között 700 uj részvénytársaság alakult Budapesten, amiből 200 volt ipari részvénytársaság; a befektetett tőke 200 millió k-ról 1, 2 milliárd k-ra emelkedett. Az ipar vezető mozzanatát a kereső lakosság foglalkozási struktúrája tükrözi: mig 1860-ban a lakosság 33, 1910-ben 45 %-a volt ipari foglalkozású. 1910-ben 35 000 kisiparos mellett 62 000 kisipari és 128 000 nagyipari munkás dolgozott Budapesten. 23 A budapesti munkáslétszámban a századforduló után méginkább a gépipar dominál. 1910-ben a munkások 1/3-a dolgozik a vas- és gépiparban és alig 12 % az élelmiszeriparban; a könnyűipar feldolgozó ágai már 22 %-ot tömöritenek. Budapest gyáripari jellegét mutatja, hogy mig az országban a kis- és nagyipari munkások aránya jórészt egyenlő, addig Budapesten 2:1 az arány a nagyipar javára. A gyáripar területi megoszlása - a bányászatot mint teljesen helyhez kötött iparágat leszámítva - 1910-ben a következő képet mutatja;24 Terület Telepek száma Motorok hajtóereje Munkások száma Lakosság %-ban Nagy-Budapest 22,7 25,4 27,7 5,1 Törvényhatósági városok 20,6 17,6 19,4 6,3 Vidék 56,7 57,0 52,9 88,6 A fenti adatok szerint tehát mig Budapesten az ország népességének 5 %-a lakik, addig az összmunkáslétszámnak jóval több mint az egynegyede, a gyáriparban alkalmazott motorok lóerőszámának pedig az egynegyede összpontosult itt. Ezen belül még a legnagyobb üzemek aránya Budapest javára:^ Ránki György: A kisipar szerepe a magyar kapitalista fejlődésben. Történelmi Szemle, 1964. 2. sz. Be rend T.Iván - Ránki György: Magyarország gyáripara 1900-1914. Budapest, 1955. 86.1. Az 1910-es üzemi és munkásstatisztika. 129-135. 1. (Közli: Berend T. Iván - Ránki György: Magyarország gyáripara 1900-1914. Budapest, 1955. 86. 1. ) 53