Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973

belüli lakosságszám 1970-ben 1 940 000, a napi ingázók és egyéb beutazók száma 200250 ezer főt tesz ki. Noha az ipari foglalkozásúak arányszáma 1949 és 1970 között az országoshoz képest jelentősen: 45,8 %-ról 34 %-ra csökkent, abszolút számok azonban megkétszereződött. Ez a vidék kétségkivül növekvő iparosodása mellett a budapesti ipari koncentráció erős fejlődését mutatja, melynek következménye a város lakáshelyzetére, közlekedésére, közműellátására, kereskedelmére stb. továbbra is súlyosan hatott. Noha 1960 és 1970 között 118 000 lakás épült (13 000 lakást bontottak le), a lakáshiány jelentős, az elégtelen bontások száma miatt a lakásállomány avulása fokozódik. A tömegközlekedés fejlődésében az autóbusz és trolibusz hálózat növekedése és a gyorsvasút első vonalának kiépitése számottevő erőfeszités, de ez sem jelentett a megnövekedett igényekhez képest jelentős előrehaladást. A hirtelen megnőtt jármüközlekedésnek mindinkább akadálya az utak áteresztőképességének elégtelensége. Nagy fejlődés jelentkezett a víztermelés és a vizmühálózat épitése terén. 1960-ban a vízcsőhálózat hossza 2 669, 1 km volt, az értékesített víz mennyisége 174,1 millió m . A hálózat 1971-re 3 481,4 km-re, a vízmennyiség 254 millió m^-re növekedett. A csatornahálózat elégtelensége és elöregedése (1/4 része 75 év előtti) komoly problémát jelent. Rohamosan fejlődött a főváros gázellátása, elsősorban a földgázellátás révén. Jelenleg már a gázzal ellátott lakások száma 344 000. Korszerű fűtésben (távfűtésben, központi fűtésben stb. ) mintegy 250 000 lakás részesül. Az 1960. évi általános városrendezési terv tíz éven keresztül szabályozta és irányította a főváros fejlődését. Alapkoncepciójában most sem tekinthető elavultnak, noha 1970-ben felülvizsgálatra került. A felülvizsgált tervben az előző terv alapkoncepciója nem változott, a környék határa és a város területfelhasználásának bizonyos korrekciója következett be. Az ujabb terv távlata a 2 250 000 lakosú Budapest, illetve 2 750 000 lakosú budapesti agglomeráció, amely az előrebecslések szerint az ezredforduló távlatainak felel meg. Ami a város arculatát illeti, a felszabadulás óta eltelt 28 év alatt sikerült a II. világháború nagy pusztítását többnyire helyreállítani. A hires dunai panoráma a Szent István parktól a Boráros térig szinte változatlan maradt, ujabb színfoltja az uj Erzsébet-híd, ami pedig a budavári palota és pesti szállodasor ujjáértékelését illeti - lassan hozzászokunk. Számos foghíjbeépítés, árkádsor, egységes portálok, korszerű nagyvárosi világítás gazdagította a régi budapesti városképet. A legnagyobb változás a külső kerületekben ment végbe: lakásépítés nagyobb egységekben zömmel Rákospalotán, Kőbányán, Pesterzsébeten, Csepelen, Budafokon, Kelenföldön, Lágymányoson, Óbudán történt. A törekvés maga kétségkivül helyes: felbontani a belső városmagot körülvevő burkokat. Építészeti megfogalmazásuk azonban veszélyezteti a város morfológiai egységét. Ezen ujabb városrészek arculata impozáns, nagytömegű megjelenésük ellenére sem mindig kedvező, hiányzik az egyéni, az adott helyhez illő megoldás. Ez talán legbántóbb Óbudán, ahol a rekonstrukciónak nem sikerült a városrész kontinuitását biztosítani, noha kétségkivül korszerű épületek épülnek, de azok tömegmegjelenése idegen a tájban. Most egy ujabb fejlődés küszöbén szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az egyensúly visszaállítása még megoldásra váró feladat. Budapest jövőjének kutatása, zavartalan fejlődésének biztosítása komplex erőfeszítéseket igényel: egyrészt feltáró, vizsgálati müveleteket, másrészt kutatói feladatok kijelölését és végrehajtását, és végül azokat a szabályozó-szervező jellegű intézkedéseket, melyek nélkülözhetetlenek a helyes fejlődés számára. Ugyanakkor éppen előadásunk témája bizonyítja, hogy a jövő fejlődés tervezéséhez rendkívül fontos a városfejlődés múltjának ismerete. A városépítés története szükségszerűen periódusokra tagolódik. Ezek azonban nem különülnek el élesen egymástól és csak egy nagyobb történeti egység részeiként érthetőek. A főváros jövő fejlődésének kidolgozása során nem feledkezhetünk meg arról, hogy Budapestet évszázadok munkája alakította ki, és az előttünk álló jövő is egy uj - bizonyosan fontos - szakasza lesz Budapest történetének. 34