Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

MEGNYITÓ ÜLÉS - PERÉNYI Imre: Budapest városépítésének fejlődése 1873-1973

osztály bölcsője. Az ezeréves magyar városépités egész története elválaszthatatlan e térség településeinek, elsősorban: Óbuda, Buda és Pest fejlődésétől. Amikor ma a három város jogi egyesitésének aktusával kapcsolatosan tartunk megemlékezést, ki kell hangsúlyoznunk azt a cáfolhatatlan tényt, hogy e városok igazi fővárossá válását, a világvárosi rang elérését csak ez az aktus tette lehetővé. A városok egyesitésének útja a kiegyezés után vált zavartalanná. Nyilvánvalóvá vált, hogy tovább már nem halasztható: a városok közötti állandó közlekedést a Lánchid biztositotta, az országos intézmények mind nagyobb része Pestre települ, mely folyamatosan az ország legnagyobb ipari, kereskedelmi, pénzügyi központjává alakul. így végre az 1872. évi XXXVI. t. c. kimondja, hogy a főváros Buda, Pest, Óbuda és a Margitsziget területéből alakul, majd 18 73 novemberében összeül az egyesitett főváros első törvényhatósági bizottsága, mely megválasztja a főváros első tisztikarát. A főváros egyesitésének 1872-re eltolódott aktusát a városfejlesztés szempontjából egy nagyjelentőségű döntés előzte meg. A városrendezési tervek elkészitése és azok végrehajtása szükségessé tette hatékony szervezet és pénzügyi alap megteremtését. Andrássy Gyula miniszterelnök, Széchenyi, majd Kossuth hive, akinek a dualisztikus államszerkezet kialakításában is nagy szerepe volt, még 1869-ben életrehivta a "Buda-Pesti szépitési vegyes bizottságot". E bizottság feladata volt, többek között, a már nélkülözhetetlen kisajátítási törvény előkészítése és a szabályozás fő irányelveinek megállapítása. Ugyancsak Andrássy kezdeményezésére Pest és Buda városépitészeti elképzeléseinek kidolgozására is sor került. Ezek az okmányok több olyan elképzelést vetnek fel, melyek egy része a következő félévszázadban városfejlesztési programmá válik s nagyrészt meg is valósulnak. (Többek között a Margithid és Szabadság-hid nyomvonalát, a királyi palota bővitésének, a Dunapart szabályozásának gondolatát is ezek rögzitik, illetve tartalmazzák.) Minden valószinüség szerint Andrássy számos városrendezéssel kapcsolatos nyilatkozata és cselekvése mögött Reitter Ferenc elgondolásai állnak, aki többek között felvetette és sürgette Pest-Buda-Óbuda "egységes és változhatatlanul betartandó szabályozási terv megállapítását" és ezt megelőzően a város területének "helyszini és magassági részletes felvételét". Reitter elképzelései "azon módokról és eszközökről, amelyekkel Buda és Pest városait oda lehetne emelni, hogy a magyar állam fővárosi irányában emelhető igényeknek teljes mértékben megfeleljen", hosszú évtizedeken át nyomot hagytak fővárosunkkal kapcsolatos fejlesztési elképzelések kialakításán és azok végrehajtásában. Körutak, sugárutak, utak, hidak nyomvonalai a pesti oldalon Reitter elképzeléseit tükrözik. Andrássy még az egyesités előtt, 1870 márciusában, terjeszti be a képviselőházhoz a Közmunkatanács megalapításáról szóló törvényjavaslatot. így emelkedik törvényerőre a Közmunkatanács alapokmánya, az 1870. évi X. t. с "a Duna folyamnak a főváros melletti szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesitendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtási közegeiről." A törvény a Duna szabályozásának és az ipar és kereskedés fejlődésének előmozdításához szükséges szabad közlekedés biztosításának érdekében huszonnégy millió forintos sorsolási kölcsön kibocsátását határozza el. Ebből a kölcsönből kivánja fedezni a Lánchid megváltásának, uj hidak létesítésének, a Duna szabályozásának, uj főútvonalak nyitásának, valamint az ezekhez szükséges felméréseknek, terveknek, kisajátításoknak költségeit. A kölcsönből eszközölt kisajátítások és szabályozások által nyerendő telkek eladási árából fővárosi pénzalap létesül és ezzel megteremtődik a városrendezés állandó anyagi bázisa. A beruházások végrehajtására és a fővárosi pénzalap kezelésére hivatott a törvény szerint a Fóvá-osi Közmunkák Tanácsa, amelynek tagjait Pest, Buda és a kormányzat nevezi ki. A Közmunkatanács feladata, melynek szervezője és első elnöke Andrássy Gyula volt, az 1870. évi X. t. c. -ben szabályozott jogállása szerint: - az egész városra, vagy egyes városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtása; - az utak és utcák irányzatának és szintjének meghatározása; - az utcák és közterek elnevezése s a házszámok szabályozása; - az épitési ügyet szabályozó javaslat kidolgozása. Hatásköre egyrészt szabályalkotó, intézkedő és jóváhagyó. Emellett fellebbviteli joggal bir: másodfokú hatóság minden épitési és épitészrendészeti ügyben, és felügyeletet 26