Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - SZELÉNYI Iván: Urbanizáció és az életmód alakulása Budapesten - SZELÉNYI Iván válasza a hozzászólásokra

kótelep adataival. Egyetértek, egyébként Mezey Gyulával abban, hogy az Üllői uti lakótelepen más lakótelepekhez viszonyitva aránylag magas a munkások aránya bár akadnak az országban, illetve Budapesten még inkább "munkás lakótelepek", gondolok a pécsi Uránvárosra, a Lakatos uti lakótelepre, vagy Csepel-Csillagtelepi lakótelepre. Vizsgáljuk meg az egyes városrészek szerkezetét a családfők iskolai végzettsége szerint. 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a Lenin körutonl9 %, a külső Erzsébetvárosban 39 %,a belső Ferencvárosban 22 %, a budapesti átlag 48 %. Ez utóbbi adat jelzi, hogy a legalacsonyabb iskolai végzettségűek a családiház gyűrűben laknak. Az Üllői uti lakótelepen a 8 általánosnál alacsonyabb végzettségűek aránya 21 %, vagyis e lakótelep népessége iskolai végzettség tekintetében hasonló összetételű, mint a belső városrészek, és ami az előadásban kifejtettek szempontjából perdöntő jelentőségű, e lakótelepen az iskolai végzettség már magasabb, mint a külső Erzsébetvárosban. Egyetemi és főiskolai végzettségűek arányánál hasonló megoszlást kapunk, ezek az értékek a korábbi sorrendben: 24 %, 8 %, ill. 18 %, ill.7 %, illetőleg 17 % - vagyis a lakótelepi érték legközelebb a belső Ferencvároséhoz áll és közelebb esik a Belvároshoz, mint a külső Erzsébetvároséhoz, vagy a budapesti átlaghoz. Az adatok annál is figyelemreméltók,, mert mint jeleztem az Üllői uti lakótelep a fővárosi lakótelepek között a viszonylag alacsonyabb státuszuak közé tartozik. Hasonló adatokat kapunk a foglalkozási szerkezet vizsgálatánál, bár a megoszlások kevésbé szélsőségesek. Az iskolai végzettség és a foglalkozás összevetésénél óvatosan kell eljárnunk, hiszen a lakótelepi népesség legfőbb sajátossága, hogy viszonylag fiatal népesség. Bár nem annyira fiatal, mint gondolnánk, mert az átlagos családfő életkor a 35 év körül van, a lakótelepre kerülés időpontjában. Ebből következik, hogy a népesség életkoránál fogva már eleve magasabb iskolai végzettségű egy-egy foglalkozási kategórián belül is magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik. Önmagában a fizikai-szellemi megoszlás nem nagyon sokat mond, részletesebb foglalkozási kategóriákkal kell dolgoznunk. A fizikai-szellemi megoszlást tekintve, például az Üllői uti lakótelep és a budapesti átlag nem nagyon különbözik egymástól, bár a fizikai dolgozók aránya az Üllői uti lakótelepen - még egyszer hangsúlyozom - más lakótelepekhez, például Óbudához, Kelenföldhöz, vagy Lágymányoshoz viszonyitva magas. A fizikai dolgozók arányszáma az Üllői uti lakótelepen 62 %, a budapest átlag viszont 67 %. Bontsuk azonban tovább a fizikai dolgozók kategóriáját az irányitó beosztásban lévő fizikai dolgozókra, művezetőkre, szakmunkásokra, betanitott- és segédmunkásokra. Ebben az esetben már jobban kirajzolódik a lakótelep társadalmi arculata. Az Üllői uti lakótelepen például segédmunkás családfőt már csak 3 %-ot találunk, mig budapesti átlagban 11 % ez. Bár adatokkal bizonyítani egyelőre nem tudom, de valószínűnek tartom, hogy lényeges különbségek vannak a lakótelepi arányszám tekintetében a szak- és betanitott munkások egyes konkrétabb foglalkozási kategóriái között, méghozzá abban az értelemben, hogy a lakótelepeken elsősorban a munkásság kvalifikáltabb csoportjai találhatók meg. A vezető állásúak és értelmiségiek lakótelepi aránya meghaladja a városi átlagot. A város teljes szerkezetére vizsgálatok hiányában budapesti adatokat nem tudok bemutatni, s ezért Pécsett és Szegeden végzett felmérésünkre kell támaszkodnunk. A két város egyes városrészeinek társadalmi szerkezetét a következő táblázat tartalmazza: A családfők százalékos megoszlása összevont foglalkozási csoportjuk szerint, övezetenként Pécsett és Szegeden Értelmiségi Egyéb szellemi Szakképzett fizikai Szakképzetlen fizikai Uj lakótelep Belváros , Átmeneti I. ' Átmeneti II. Ipari lakóterület Családiházas terület x/ Átmeneti övezet I-el jelöltük az átmeneti övezetnek azt a részét, ahol valamiféle fejlődés (a vidéki városokban ez elsősorban társasház építkezést jelent) megfigyelhető megkülönböztetve az egyértelműen leromló "átmeneti Il"-től. 22.5 28, 3 30,2 18,0 17,2 30,8 20, 5 31, 5 14,7 25,2 19,6 40, 5 5,2 17,2 25,4 51,2 2,5 14,0 27,4 55,1 4,0 11,4 20, 7 53,9 240