Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - KOVALCSIK József: A művelődés és a kulturális élet változásai Budapesten (1945-1973)

KOVALCSIK JÓZSEF A MŰVELŐDÉS ÉSA KULTURÁLIS ÉLET VÁLTOZÁSAI BUDAPESTEN(1945-1973) Budapest szerepe az ország politikai, gazdasági, kulturális életében a felszabadulás után tovább növekedett. 1949-ben az ország lakosságának 17, 3%-a élt Budapesten, 1970 elején már 19, 7, de az agglomeráció lakosságát is beleszámitva az ország népességének 24-25 %-a él a fővárosban és közvetlen környéken. A fővárosi munkaalkalmak vonzása ennél is szélesebb: több mint 400 településről 160 000-en utaznak budapesti munkahelyekre. A felszabadulást követő politikai harcokban, majd a szocialista fejlődés során Budapest kulcsszerepet játszott mint a munkásosztály földrajzi értelemben vett legnagyobb tömörülése.A főváros kulturális intézményei a szocialista kulturális fejlődés legfontosabb műhelyei. A demokratikus közoktatás megalapozása és a közművelődés széles körű kibontakozása nagymértékben hozzájárult az általános műveltség emeléséhez. Mindebben meghatározó szerepet játszottak a kultúra dinamikus elemei, a párt és az állam kulturális politikája, s a főváros különböző művelődési (közoktatási, közművelődési, tudományos és művészeti) intézményei, a tömegkommunikációs eszközök, a társadalmi szervezetek kulturális tevékenysége. A főváros lakosságának művelődése, a műveltség szerkezetének, tartalmának, minőségének és arányainak átalakulása szoros összefüggésben volt és van a társadalom politikai, gazdasági változásaival, az ipari műszaki fejlődés ütemével, a társadalom átstrukturálódásával, a nagyarányú társadalmi mobilitással, az urbanizáció alakulásával, az életmód változásával. A fentiekből következik azonban, hogy a főváros kulturális fejlődése történetének felvázolása rendkivül nehéz feladat. Ha a kultúrát a tudományos, technikai, művészi, filozófiai, erkölcsi, stb. javak, értékek, müvek, jelenségek összegességének tekintjük, akkor meg kell állapitanunk, hogy a művelődéstörténeti és történeti szociológiai kutatások visszamaradottsága miatt ma még hiányoznak olyan vizsgálatok, szintetizáló kutatási eredmények, amelyek teljes mélységükben feltárnák a magyar kulturális élet felszabadulás utáni alakulását, s ezen belül megrajzolnák a főváros kulturális életének sajátos vonásait. Budapest, az ország fővárosa, méreteivel, városképével, urbanizációs viszonyainak fejlődésével az elmúlt száz évben méltán sorolt be a világ nagyvárosai közé és történelmének tragikus megrázkódtatásai ellenére lépést tartott velük. Saját életünk, munkánk szükségletei és a jövőről alkotott képzetünkkel való egybevetés azonban azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az örökség, amellyel gazdálkodnunk kellett és kell még ma is, terhes örökség, mert a számos vonásában kétségtelenül világvárosi viszonyok mellett nemcsak a múlt század végi friss és jóétvágyu kapitalizmus telekuzsorájának következtében kialakult szűk és egészségtelen lakás- és utcaszerkezet, másik oldalról nemcsak az épitőmüvészeinkáltal elkeseredetten szidott talmi pompa maradt ránk örökül,hanem az a társadalmi tudat is,amelyet a felszabadulás előtti kompromisszumos, konzerválódott feudális-kapitalista társadalmi szerkezet formált. Az ország egészéhez képest fejlettebb művelődési viszonyok, a lakosság magasabb iskolázottsága, a társadalom átformálására szervezkedő és tanuló öntudatos munkások mellett örököltük a "hábetler-sorsot" is, a budapesti bérkaszárnyák népének életmódját, amelyet egy a harmincas évek végén megjelent szociográfiai leirás kulturális tekintetben igy jellemez: "Szórakozni keveset járnak. Kocsmába csak az iszákosok, moziba pedig csak leány, asszony, egészen fiatal fiu. Szinház szóba sem kerül közöttük. Aki rendszeresen olvas - kevés akad ilyen - azt békétlennek, nyugtalan vérünek és kissé megzavarodottnak tartják. Leginkább a napilapok érdeklik őket, de azt is inkább csak az "izgágák" járatnak, számonként is kevesen vásárolnak, hanem ha van egy kávéra való pénzük, beülnek a kávémérésbe, ott olvasgatnak, vagy vesznek két-három Leventét és átböngészgetik a lapokat. A 209