Tanulmányok Budapest Múltjából 20. (1974)

B. SZEKCIÓ (Szocialista korszak) - FODOR László: A főváros szerepe az ország gazdasági életében (1945-1973)

iparon belül a gyorsabban fejlődő ágak köre viszonylag hosszú ideig állandó volt és csak az utóbbi időben figyelhető meg egy erőteljesebb struktúraváltásra utaló tendencia. A vezető ágak köre a fejlődés kezdeti szakaszában, elsősorban a mezőgazdaság (élelmiszeripar), majd ezután a közlekedési hálózatok kiépítésének következtében a gépipar egyes ágazataiból kerültek ki. A főváros iparának vezető ágai még ma is a közlekedési eszközök és gépek, gépi berendezések gyártását folytató iparágak. Ezekre az ágakra települtek a többi iparágak és ezek fejlődését a különböző növekedési periódusokban, az előbb emiitett vezető ágak fejlesztése határozta meg. A fejlődés mai szakaszában a gazdasági növekedés és a főváros ipari struktúrája között ellentmondások alakultak ki, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy a meghatározó szerepet játszó ágak elvesztették dinamikus jellegüket és olyan ágak váltak gyorsan fejlődőkké, amelyek korábban a budapesti agglomeráció ipari struktúrájában nem játszottak jelentősebb szerepet. A tudományos technikai forradalom az ipari termékekkel szembeni igényt alapvetően módositotta, és olyan uj iparágak kialakítását teszi szükségessé, amelyek fejlődési dinamikája messze meghaladja az úgynevezett hagyományos iparágakét. Ez a fejlődési sajátosság fokozottan érzékelhető a budapesti gazdaságon belül, ahol a műszeripar, híradástechnika, számitógép ipar gyors fejlődése hosszabb távon, a jelenlegi ágazati kapcsolatok átrendeződését és végsősoron az ipari szervezet alapvető meghatározását eredményezi. Jelenleg megfigyelhető egy olyan tendencia, amelyben a hagyományos gépipari ágazatok eléggé merev, és rendkívül szerteágazó gyártmánystrukturájából eredően, számos feszültség kialakulása várható. A kooperációs kapcsolatok iránya és jellege a jelenlegi periódusban egy átmeneti állapotban van, és a gépipar is most teszi meg kezdő lépéseit egy korszerűbb gyártmánystruktura kialakítása felé. Ez a folyamat párosul a gazdaság extenzív jellegű fejlesztésének intenzív jellegű fejlesztésére való átállításával, amely részben a korábbi periódusban kialakult egyensúly zavarokra, részben a beruházási politika ellentmondásaira való természetes reagálásként is értékelhető. Mindezek eredményeként a gazdasági növekedés egésze a budapesti gazdaságon belül ütemét tekintve lelassult és jelenleg átmeneti stádiumban van. Ahhoz, hogy a gazdasági növekedés a budapesti agglomerációban meggyorsuljon, a korábbi időszaktól néhány vonatkozásban eltérő fejlesztési politikát kivan, ezekről a későbbiekben szólunk. A budapesti gazdaságon belül a jelenlegi fejlődési szakaszban a struktúraváltozásra rendkívül erős befolyást gyakorol az úgynevezett tercier szektor gyors előretörése. A foglalkoztatottak számát tekintve a nem termelő ágazatok fejlődése a leggyorsabb. Jórészt ez eredményezi a budapesti gazdaságon belüli munkaerőhelyzet kiéleződését. A tercier szektor előretörése a fejlesztési igények szerkezetét is módosítja, amely beruházási politikánk módosulását fogja hosszútávon eredményezni. Ebben a tendenciában nyilvánul meg legérzékenyebben a tercier szektor növekedési pólusjellege, annál is inkább, mert a nem termelő tevékenység súlya a budapesti gazdaságon belül a leggyorsabban nő és ennek koncentrációs foka magasabb, mint a termelő ágazatoké. A növekedésnek fentiekben vázolt jellege a főváros, országon belüli társadalmi-gazdasági súlyának növekedését eredményezheti, amelyet nem tud kellőképpen ellensúlyozni a termelő ágak még viszonylag gyorsabb ütemű decentralizálása, illetve vidéki fejlesztése. A tercier szektor átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődése nemcsak Budapest, hanem az ország gazdaságának egészére jellemző. A gazdaságilag fejlett országok társadalmi-gazdasági szerkezete is azt mutatja, hogy a nem termelő ágazatokban foglalkoztatottak aránya gyors ütemben nő és ez az általános tendencia a magyar gazdasági növekedésre is jellemző lesz. Következésképpen Budapest súlya, szerepe és jelentősége a magyar gazdaságon belül, még hosszú ideig igen jelentős marad, sőt nagyobb mértékű kiegyenlítődés sem valószinüsithetö, igy a budapesti koncentráció mértéke sem csökkenhet a jövőben. Egyensúlyzavarok és feloldásuk lehetőségei a budapesti gazdaságon belül Az elmúlt időszak, sőt a jelenlegi gazdaságfejlesztési célkitűzések sem veszik figyelembe az előbbiekben vázolt tendenciákat, és Budapest- és környéke "erős" társadalmigazdasági struktúrájából fakadó következményeket. Ez a tény röviden ugy foglalható össze, hogy a budapesti gazdaságon belül igen jelentős egyensúlyzavarok keletkeztek, amelyek részben a gazdasági növekedés lassulását, részben a belső kivánatos arányok felbomlását okozták. Ezek a következőkben foglalhatók össze: 174